„Herzl Tivadar” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
|||
45. sor:
[[Párizs]]ban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a [[Alfred Dreyfus|Dreyfus-ügy]]ről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló [[antiszemitizmus]]t. Ennek hatása alatt született meg ''Der Judenstaat'' ''(A Zsidó Állam)'' című értekezése, amely [[1896]]. [[február 14.|február 14-én]] jelent meg nyomtatásban és melyben javaslatot tett, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.
{{Idézet2|''Nép vagyunk, mert külső ellenségeink kovácsoltak bennünket egy összetartozó néppé ... Asszimilálódni nem tudunk és nem fogunk soha, mert a népek ezt lehetetlenné teszik számunkra ... Az antiszemitizmust leküzdeni nem lehet, mert ott, ahol zsidók nagyobb számban élnek, ott az antiszemitizmus okait megszüntetni nem lehet . . . A megoldás csak egy lehet: az önálló
[[Kép:PikiWiki Israel 7188 Herzl on board reaching the shores of Palestine.jpg|jobbra|265px|bélyegkép|Herzl Palesztinába látogatásakor 1898. október 26-án]]
Az [[első cionista kongresszus]]t, amely [[1897]]-ben volt, Herzl Tivadar szervezte és később elnökké is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, akik igent mondtak kezdeményezésére és elfogadták őt vezetőnek. [[Vámbéry Ármin]] beprotezsálta [[II. Abdul-Hamid oszmán szultán]]hoz<ref>[http://www.hetek.hu/arcok/201709/egy_19_szazadi_mission_impossible_tortenet Egy 19. századi Mission impossible-történet], hetek.hu</ref>, akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.
|