„Boncza Berta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
typo
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
képméret
27. sor:
|aláírás=
}}
[[Fájl:Székely Aladár Csinszka.jpg|bélyegkép|264px|[[Székely Aladár]] fényképe Boncza Bertáról]]
Désfalvi '''Boncza Berta''' (''Boncza Berta Bimbi'', költői nevén '''Csinszka''') ([[Csucsa]], [[1894]]. [[június 7.]] – [[Budapest]], [[1934]]. [[október 24.]]) költőnő, emlékiratíró.
 
== Élete ==
Apja [[Boncza Miklós]] (1847–1917) országgyűlési képviselő, [[erdély]]i földbirtokos, ügyvéd, aki közel 50 éves korában vette feleségül saját nővérének leányát, az alig 22 éves [[Török Berta|Török Bertát]]. Leányát [[1910]]-től négy éven át [[svájc]]i Lutryben a Le Marronier leány-nevelőintézetben taníttatta, ahonnan a tizenhat éves Boncza Berta túlfűtött hangú leveleivel hódította meg az ekkor Svájcban diákoskodó későbbi erdélyi írót, [[Tabéry Géza|Tabéry Gézát]]. Még e románc idején, [[1911]] novemberében, kezdeményezett Berta levelezést [[Ady Endre|Ady Endrével]] is, de az első személyes találkozásukra csak 1914. április 23-án került sor, amikor a költő ellátogatott Csucsára. EzAz év május 14-én [[Lám Béla]], erdélyi mérnök-író titokban eljegyezte Boncza Bertát, ám a nem egészen egy hónapig tartó mátkaságnak az időközben elmélyülő Ady-szerelem vetett véget. A Csinszka név eredete – szemben a közhiedelemmel – nem Ady leleménye, hanem valójában ő nevezte el [[Ady Endre|Ady Endrét]]Adyt tréfából „lengyel nemesi néven” ''Csacsinszky''nek, röviden ''Csinszky''nek. Erre született válaszul a ''Csinszka'' [[ragadványnév]], amelyet aztán Boncza Berta megtartott Ady halála után is.<ref>A kérdésről ldl. részletesebben: Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa. Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese. Noran Kiadó, Luna Könyvek, 2009., 121-124121–124.</ref> Ady Csinszka-versei [[1914]]. július 1-jétől kezdtek megjelenni a [[Nyugat (folyóirat)|NyugatNyugatban]]ban. Bár édesapja határozottan ellenezte, Csinszka [[1915]]. március 27-én Budapesten hozzáment [[Ady Endre|Ady Endréhez]]. Boncza Miklós halálával megörökölték a [[Veres Pálné utca]] 4. sz. alatti lakást, ahová [[1917]] őszén költöztek be. Ma az egykori lakás helyén működik a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]] Ady-emlékszobája. Ady Endre halála után, [[1919]] kora tavaszától [[Babits Mihály|Babits Mihállyal]] tartott fenn egy évig szerelmi kapcsolatot.<ref>„Mis királyfi, oly gyönyörű, hogy vagy nekem”: Babits Mihály és Boncza Berta, In: [[Nyáry Krisztián]]: Így szerettek ők, Corvina, 2012., 36-3936–39.</ref> [[1920]] augusztusában házasságot kötött [[Márffy Ödön]] festőművésszel. Negyvenévesen, 1934. október 24-én hunyt el agyvérzésben[[agyvérzés]]ben.
 
== A múzsa ==
[[Fájl:Rippl Csinszka 1915.jpg|bélyegkép|264px|[[Rippl-Rónai József]] festménye, 1915]]
Csinszka a XX. század eleji múzsa-típusmúzsatípus jellegzetes alakja. A korszak hasonló, több művészt inspiráló hölgyei közül leginkább [[Alma Maria Mahler-Werfel|Alma MahlerMahlerhez]]hez lehet hasonlítani. Akárcsak Alma, Csinszka is számos művészeti ágban kipróbálta magát: komolyan foglalkozott képzőművészettel, még [[Kernstok Károly (festő, 1873–1940)|Kernstok Károly]] szabadiskoláját is látogatta egy időben. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolultnak számítóbonyolult technikáját. Ám sem elég tehetség, sem elég szorgalom nem volt benne, hogy valamilyen művészeti ágban valóban jelentőset alkosson. Versei először 1931-ben, önéletrajzi írásai csak jóval halála után, 1990-ben jelentek meg nyomtatásban. Néhány rajza, fényképe köz- és magángyűjteményekben megtalálható. Csinszka valódi tehetsége abban rejlett, hogy személyisége másokat ösztönzött alkotásra. [[Tabéry Géza]] kamasz-szerelmükrőlkamaszszerelmükről írta a ''Csucsai kastély kisasszonya'' című könyvét,<ref>Első megjelenés: Tabéry Géza: A csucsai kastély kisasszonya. Temesvári Hírlap, 1934. december 24. (melléklet.)</ref> A fiaskóvalFiaskóval végződő eljegyzésükjegyességük történetét [[Lám Béla]] önéletrajzi regényében, a ''Körön kívül''ben dolgozta fel.<ref>Lám Béla: A körön kívül. Bukarest, 1967.</ref> [[Ady Endre]] Csinszka-versei a költő kései szerelmi lírájának legjelentősebb ciklusa. [[Babits Mihály]] maga is írt verseket Csinszkához, kapcsolatuk idején is.<ref>A legismertebb a ''Régi friss reggeleim''</ref> és akkor is, amikor értesült Márffyné tragikustragikusan korai haláláról.<ref>''Furcsa elmenni Délre''</ref> Hullámzó intenzitású viszonyuk történetét már [[1921]]-ben közzétette a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]banNyugatban megjelent ''Költészet és valóság'' című novellájában.<ref>Babits Mihály: Költészet és valóság. In: Nyugat, 1921. 1. sz. 43-4643–46.</ref>
FeleségérőlMárffy [[Márffy Ödönportré]] portrékk, aktok[[akt]]ok, jelenetek sorát alkotta róla, a róla készült festmények, és grafikák száma meghaladja a százat, ezért Márffy ezen alkotó periódusát ''Csinszka-korszak''ként szokták nevezni.<ref>Rockenbauer Zoltán: Márffy. Életműkatalógus. Budapest/Párizs, Makláry Artworks, 2006., 86-10886–108.</ref> Megkapó pasztellportrén[[pasztell]]portrén örökítette meg Csinszkát [[Rippl-Rónai József]] is, [[Móricz Zsigmond]] pedig a ''[[Tündérkert (regény)|Tündérkert]]'' c. regényének kis boszorkányát mintázta róla.<ref>[[Móricz Zsigmond]] naplójegyzeteit idézi [[Móricz Virág]]: Csinszka-sirató. In: Élet és Irodalom, 1975. szeptember 20. 10.</ref>
 
{{Idézet2|Csinszka nem a saját verseiből él igazán, hanem azokban az örök poémákban él, melyek általa születtek akkor, amikor Ady már a halottak élén állott.|[[Reményik Sándor]], [[Erdélyi Helikon]] 1932/2}}
 
== Művei ==
[[Fájl:Boncza Berta sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px264px|Boncza Berta (Csinszka) sírja [[Budapest]]en. [[Farkasréti temető]]: 7/4-1-25., [[Vilt Tibor]] alkotása]]
* ''Csinszka versei'', bev. Vészi József, ill. Márffy Ödön ([[1931]])
* ''Vallomás a csodáról'' (önéletrajzának Adyval való megismerkedéséről és házasságukról szóló részlete), Nagyváradi Napló 1932. január 1. 1977-ben Ruffy Péter 22 folytatásban dolgozta fel a kiadatlan memoárt (Csinszka és Ady. Magyar Nemzet, Bp., 1977. jan.január 30. – márc.március 20.)
* ''Életem könyve'', kiad.kiadó B. Lukáts Júlia, utószó [[Benedek István.]] ([[1990]])<ref>{{ISBN|9635532288}}</ref>
 
== Emlékezete ==
* ''[[Csinszka (TV-filmtévéfilm)|Csinszka]]'' (televíziós film, 1987) rendezte: [[Deák Krisztina]]
* ''A másik Csinszka. [[Márffy Ödön]] múzsája.'' (Kiállításkiállítás) Debrecen, [[MODEM]], 2010. február 25–május25. – május 23. (június 20-áig meghosszabbítva)<ref>[http://www.modemart.hu/?component=kiallitasok&id=1986395756 A másik Csinszka]</ref>
* ''Márffy és Csinszka. Márffy Ödön festészete a két világháború között.'' Balatonfüred, Vaszary Villa-villa 2010. november 20. – 2011. április 24.
 
== Források ==
58. sor:
{{jegyzetek}}
 
== Irodalom ==
* [[Ady Lajos]]: Ady Endre, Budapest, 1923
* [[Bölöni György]]: Az igazi Ady, Párizs, 1934
67. sor:
* Robotos Imre: Az igazi Csinszka, Budapest, 1975
* [[Szentimrei Jenő]]: A Boncza-vár históriája I-III; a Magyar Nemzet 1942-es évfolyamából újraközölve: A Hét 1977/36-38.
* Király István: Ady és Csinszka. Egy szerelem és egy házasság története. Kortárs, Budapest, 1980/1-2.
*[[Benedek István (író)|Benedek István]]: Ady Endre szerelmei és házassága. Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1991. {{ISBN|9637673016}}
* Nemeskéri Erika (szerk.): Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése, Budapest, Pesti Szalon, 1994