Wikipédia

„Szószerkezet” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a közvetlenül a kezdő zárójel után nincs szóköz
1. sor:
'''A szószerkezet''' ( más néven szintagma) a nyelvi elemek egyik szintje. A [[nyelv]] több szempontból elemek rendszerét alkotja. Ilyen szempontok a funkció, az [[Alaktan (nyelvtan)|alaktani]] viselkedés, a [[jelentés]] stb. &nbsp; Ez az elemrendszer hierarchikus felépítésű, tehát az alacsonyabb szinten lévő nyelvi elemekből magasabb szinten elhelyezkedő nyelvi elemek alkothatók. &nbsp; A hierarchiában a következő szinteket különböztetjük meg: [[fonéma]], [[morféma]], [[szó]] ([[lexéma]]), szintagma, mondat. Az azonos elemek pedig nyelvi szintet alkotnak. Egy ilyen szint a szószerkezetek, a szintagmák szintje.<ref>Keszler Borbála szerk. 2000. ''Magyar grammatika.'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 38.</ref> A szószerkezet valamilyen nyelvtani eszközzel megszerkesztett szócsoport.<ref>Tompa Mihály szerk. 1970. ''A mai magyar nyelv rendszere. Leíró nyelvtan. II. Mondattan.'' Akadémiai Kiadó, Budapest. 65.</ref>
 
== Szókapcsolatok ==
Szókapcsolatoknak a mondatban előforduló szavak kapcsolatait nevezzük. A szavak összeilleszthetők grammatikai szabályok alapján, vagy logikai, modális, pragmatikai jelentésük alapján, illetve egyszerűen csak a nyelvszokás által is. A grammatikailag nem szerkesztett szókapcsolatokat egyszerű szókapcsolatoknak vagy nem grammatikai szókapcsolatoknak nevezzük. Ilyenek például a névelős főnevek ''(a könyv)''.
 
A morfológiai típusú szószerkezetek szerves szókapcsolatok, amelyek egy alapszófajú, tehát fogalomjelentésű szó és egy nyelvtani viszonyjelentésű viszonyszó (segédige, névutó, külön szóban megjelenő igekötő) kapcsolata, például ''segíteni fog'' (segédige), ''az óra után'' (névutó), ''be'' (igekötő) ''kell mennie''.<ref>Keszler Borbála szerk. 2000. ''Magyar grammatika.'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. &nbsp;27-28.</ref>
 
== Szintagma ==
15. sor:
Az alárendelő szintagma tagjai nem egyenértékűek, közöttük alá-fölé rendeltségi, hierarchikus viszony van. Az alárendelő szintagma két tagja: az alaptag és a bővítmény. A bővítmény az alaptag jelentését megszorítja, korlátozza. A mondaton belül a két tag más szinten helyezkedik el: az alaptag a mondatnak egy magasabb szintjén, a bővítmény pedig közvetlenül ennek alárendelve, az eggyel alacsonyabb szinten helyezkedik el.
 
Az alárendelő szintagma két tagja általában eltérő természetű, eltérő a disztribúciójuk is („az adott nyelvi elem összes lehetséges környezete adott nyelvi szinten”).<ref>Keszler Borbála szerk. 2000. ''Magyar grammatika.'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. &nbsp;38.</ref> A szintagma disztribúciója azonban megegyezik az alaptag disztribúciójával.
 
Az alárendelő szintagmákat kétféleképpen lehet osztályozni.<ref>Keszler Borbála szerk. 2000. ''Magyar grammatika.'' Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. &nbsp;357.</ref> Az egyik mód a bővítmény szerepe szerint osztályoz, vagyis azt nézi, hogyan van alárendelve a bővítmény az alaptagnak. E szerint az osztályozás szerint megkülönböztetünk négyféle alárendelői szintagmát:
* [[Alany (nyelvészet)|alanyos]]: ''János fut'', [[Igenévi ige|igenévi igével]]. miniszterelnök vezette (küldöttség)''
* [[Tárgy (nyelvtan)|tárgyas]]: ''könyvet olvas, képet rajzolni''
28. sor:
* [[melléknév]]i alaptagú: ''nagyon gyors'' (melléknév)
* [[névmás]]i alaptagú: ''valahányadik'' (névmás) ''a sorban''
* [[határozószó]]i alaptagú: &nbsp;''távol'' (határozószó) ''az otthonától''
 
=== Viszonyítás az alárendelésen belül ===
45. sor:
 
=== A bővítmények típusai ===
A bővítménynek két típusát lehet megkülönböztetni. Az egyik a kötött bővítmény vagy más néven [[vonzat]], a másik pedig a szabad bővítmény. A vonzat az a bővítmény, amely az alaptag jelentésszerkezetében benne van, tehát azt a [[Szintaxis|szintaktikai]] funkciót tölti be, amelyet az alaptagja megkíván. &nbsp; A vonzatot ezek után két típusra oszthatjuk: vannak kötelező és fakultatív vonzatok. A kötelező vonzat csak [[ellipszis]] esetén hagyható el. A tárgyas igének például vonzata a [[Tárgy (nyelvtan)|tárgyi]] mondatrész. Kötelező vonzat az alábbi esetben: ''süteményt készít'', mert a ''készít'' igét nem használjuk tárgy nélkül; fakultatív vonzat az alábbi esetben: ''levelet ír,'' mert az ''ír'' ige tárgy nélkül is használható ''(a füzetébe ír)''. Az [[Alany (nyelvészet)|alany]] és a [[Tárgy (nyelvtan)|tárgy]] mindig vonzat, valamint az alaptag jelentésszerkezetében benne lévő [[határozó]] is (pl. a ''születik'' igénél vonzat az [[időhatározó]], amikor születik), [[jelző]] pedig mennyiséget jelentő főnevek mellett lehet vonzat ''(két kiló)''. A szabad bővítmények azok a határozók és jelzők, amelyeknek az alaptagjuk nem kívánja meg szükségszerűen a jelenlétüket.<ref name="ReferenceA"/>
 
== A mellérendelő szintagmák ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szószerkezet”