„Cseh felkelés (1618–1620)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta15) |
||
10. sor:
Amennyiben a cseh felkelés egy helyi konfliktus maradt volna, a háború még harminc hónapig sem tartott volna. Azonban Mátyás császár halála felbátorította a lázadó protestáns vezetőket, akik már készültek az udvarral kiegyezni. Mivel a két fél, Ferdinánd (Mátyás császár halála után hivatalosan cseh király) és a cseh felkelők egyaránt gyengék voltak a másik legyőzéséhez, a háború átterjedt a [[Német-római Birodalom|Német Birodalom]] többi részére. Ferdinánd rákényszerült, hogy unokaöccse, [[IV. Fülöp spanyol király]] segítségét kérje.
A cseh felkelők a császár elleni lázas szövetségeskeresés során kérelmezték felvételüket a [[Protestáns Unió]]ba, melynek vezetője eredeti uralkodójelöltjük, a kálvinista [[V. Frigyes pfalzi választófejedelem|V. Frigyes pfalzi választófejedelmet]] volt. A csehek azzal biztatták Frigyest, hogy cseh király lehet, ha megengedi belépésüket az Unióba és annak keretében védelmet nyújt nekik. Egyidejűleg azonban a cseh rendek más képviselői hasonló ajánlatokat tettek I. Károly Emánuel savoyai hercegnek, I. János György szász választófejedelemnek és [[Bethlen Gábor]] erdélyi fejedelemnek. Az osztrákok, akik láthatóan minden Prágából küldött levél tartalmát ismerték, nyilvánosságra hozták ezeket a párhuzamos ajánlatokat.<ref>{{cite book|author=T. Walter Wallbank, Alastair M. Taylor, Nels M. Bailkey, George F. Jewsbury, Clyde J. Lewis, Neil J. Hackett , Bruce Borland (Ed.)|title=Civilization Past & Present Volume II
Ez eltántorította a csehek támogatóinak jó részét, főleg a szász udvarban. A támogatás körüli nehézségek ellenére a katonai helyzet eleinte a cseh felkelőknek kedvezett. Felkelésükhöz csatlakozott [[Felső-Ausztria]] nagy része, melynek nemessége akkor nagyrészt lutheránus és kálvinista volt. Nem sokkal később csatlakozott [[Alsó-Ausztria]] is, és 1619-ben [[Heinrich Matthias von Thurn|Thurn Mátyás Henrik]] cseh gróf egyenesen Bécs ostromára vezete hadjáratukat.
|