Wikipédia

„Verseghy Ferenc (költő)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
33. sor:
 
== Életpályája ==
Atyját, Verseghy Ferencet, aki sóházi tiszt volt, korán elvesztette. Anyja újraházasodott, mostohaapja jómódú uradalmi számadó volt, aki támogatta alsófokú tanulmányait. Később az egyház taníttatta. Az iskoláit [[1766]]-ban [[Pest (történelmi település)|Pesten]] kezdte, s [[1769]]-től [[Eger]]ben folytatta, ahol [[1771]]-ben a papnövendékek közé vették fel. [[1777]]-ben azonban kilépett, és egy évet a [[Buda (történelmi település)|budai]] egyetemen töltött, s akkor Jenő néven belépett a [[pálosokPálos rend|pálos szerzetesrendbe]]. A [[teológia|teológiát]] [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban végezte, ahol fiatal növendéktársait [[héber nyelv|héber]] és [[görög nyelv]]ben oktatta, s [[1781]]. [[április 22.|április 22-én]] fölszentelték. A budai egyetemen [[1782]]-től felsőbb matematikát és teológiát hallgatott. [[1783]]-ban filozófiai doktorrá, [[1784]]-ben pedig a hittudományok borostyánosává avatták. Volt szerzetében tanulmányi felügyelő, majd [[Pest (történelmi település)|Pesten]] hitszónok volt, akinek beszédeire távolabbról is eljártak. Amikor a rendeket [[1786]]-ban eltörölték, áthelyezték tábori [[káplán]]nak; az [[orosz-török háború]] alkalmával a főhadiszálláson megbetegedett, kénytelen volt lemondani hivataláról, s magát három és fél évig Pesten és Budán kezeltetni, míg végre felgyógyult. [[1789]]-ben és [[1792]]-ben cenzori állásért folyamodott a [[Helytartótanács]]hoz, kérvényében széles körű nyelvtudására hivatkozott.
 
Háromszáz forint nyugdíjából éldegélt, s már jelentékeny sikerrel belevegyült az irodalmi mozgalmakba, amikor [[1794]]. december 11-ére virradóra a [[Martinovics Ignác|Martinovics-ügyben]] elfogták, amiért a Martinovics-féle kátét (''Az ember és a polgár kátéja'' - Catéchisme de l'homme et du citoyen) terjesztette, s a [[Francia himnusz|Marseillaise-t]] lefordította. [[1795]]-ben a [[Hétszemélyes Tábla]] halálra ítélte, ezt azonban kilenc évi várfogságra változtatták. [[Kufstein]]ben, [[Graz]]ban és [[Brno|Brünnben]] töltötte fogsága idejét. [[1803]]. augusztus 28-án kiszabadult és [[Szapáry János]] gróf nádori főudvarmester leányának nevelője lett; a gróf kieszközölte neki elvesztett szerzetesi nyugdíjának visszaadását is, és [[1806]] végén beajánlotta [[József nádor]]hoz magyar nyelvgyakorló mesternek.
140. sor:
== Emlékezete ==
* Hamvait [[1931]]-ben, a [[vízivárosi temető]] felszámolásakor vitték haza [[Szolnok]]ra. Díszsírhelyet kapott, amelyre 1966-ban készítették el a ma látható kereszttel és nyitott könyvvel díszített sírkövet.[http://archiv.vfmk.hu/verseghy/]
* Mellszobra Szolnokon az [[1926]]-ban kialakított, francia stílusú Verseghy-parkban található, közvetlenül a [[Tisza Szálló és Gyógyfürdő]] mellett. A szobor [[1934]]-ben készült; [[Borbereki -Kovács Zoltán]] szobrászművész alkotása.
* Bár Verseghy Ferenc életműve ma már jórészt csak történeti érdekesség, időről időre felmerül a neve. ''Gróf Kaczaifalvi László, avagy a természetes ember. Egy igen mulatságos tanuságokkal bővelkedő történet'' című regényét ([http://www.kiad.hu/bibl/verseghy2/index.php?sorszam=1]) [[Mikszáth Kálmán (író)|Mikszáth Kálmán]] beválogatta az általa szerkesztett, a magyar regény első száz évének jellegzetességeit bemutató [[A Magyar Regényírók Képes Kiadása|sorozatába]].
* [[Chiovini Ferenc]], a Szolnoki Művésztelep tagja, a [[Verseghy Ferenc Gimnázium]] Munkácsy-díjas öregdiákja által [[1937]]-ben készített életnagyságú portrét a tanintézmény államosításának 50. évfordulójára rendezett ünnepségen leplezték le. 1944-ig az iskola őrizte, amikor is háborús pusztításnak esett áldozatául. A képről fényképmásolat maradt fenn, amit az iskola jubileumi értesítője őrzött meg.
159. sor:
* Egy budapesti utca a II. kerületben, és egy [[Esztergom]]ban
 
== ForrásForrások ==
* ''[[Hegedüs Géza]]:'' A magyar irodalom arcképcsarnoka. [http://mek.niif.hu/01100/01149/html/verseghy.htm Verseghy Ferenc (1757-1822)] Magyar Elektronikus Könyvtár
* [http://lexikon.katolikus.hu/V/Verseghy.html Verseghy] Katolikus Lexikon
169. sor:
* [http://www.zoltandemmeworks.net/hun/Verseghy-Ferenc-monografia-bibliografia-kiadatlan-muvei-Szolnok.html#maincolumn_full Verseghy kismonográfia]
 
{{Nemzetközi katalógusok}}▼
{{Klasszikus magyar irodalom}}
▲{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|irodalom}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Verseghy_Ferenc_(költő)”