„Legitimizmus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
A király kérdést az [[1920]]-as és [[1930]]-as évtizedekben még igen is aktuálisnak tekintették, és a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kormányzó érát támogató [[Egységes Párt|NEP]] után mindig a legitimisták szerezték meg a legtöbb szavazatot. A legitimistáknak az egyik legfontosabb politikai pártja a [[Keresztény Gazdasági és Szociális Párt]] (''KGSZP''), amely [[1926]] és [[1937]] között működött gróf [[Zichy János (miniszter)|Zichy János]] elnöksége alatt. A legitimista körök politikai főelvei között nem csak a királyi kérdés, és pontosabban a Habsburgok visszatérése a trónra, hanem erős mezőgazdasági fejlesztés, valamint a vidéki embereknek és életének a szinvonala felemelése volt az alapvonása. A szegény emberek istápolása, azoknak az életének az anyagi és lelki gondjai orvosolása az egyik céljuk, erős szociálisan érzékeny politikát folytatva. A legitimista mélyen római katolikus meggyőződésű volt, és a jobboldali szélsőségeket erősen elutasította, pontosabban igen nagy ellenségének számított a [[nemzetiszocializmus]]nak.
A legitimista nagy hazafinak számított, de mindig a racionális kereteken belül; a [[turanizmus]]t elítélte, mivel több ízben [[I. István magyar király|Szent István]]t kisértékü embernek tüntette fel és vele szemben kiemelte [[Koppány vezér]] személyét. Ezzel a pogányságot felemelte a kereszténységgel szemben, olyan érv, amelyet nem támogatott a legitimizmus.<ref name="zalamegye1935">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/ZalamegyeiUjsag_1935_1/?query=%22Gy%C3%B6m%C3%B6rey%20Gy%C3%B6rgy%22%20%22farkas%20tibor%22&pg=177&layout=s|title=Zalamegyei Ujság, 1935. január-március (18. évfolyam, 1-73. szám)1935-02-13 / 36. szám}}</ref> A magyar legitimisták a [[Magyarország 1919–1945 között|Horthy-korszak]] alatt a központi kormánynak és a politikai pártjának, a [[Egységes Párt|Nemzeti Egységes Pártjának]] (NEP), nagy
A királyi kérdéssel kapcsán, magyar legitimizmusnak a lényege talán a legjobban érezhető a [[Cambridge]]-ben lediplomázott magyar jogász, [[Farkas Tibor (politikus)|boldogfai dr. Farkas Tibor]] ([[1883]]-[[1940]]), országgyűlési képviselő által kijelentett szavaiban, amikor azt közölte, hogy ''„Én király nélküli királyságot elképzelni nem tudok, mint ahogy nem tudok elképzelni aranypengőt sem arany nélkül és nem tudok elképzelni nemzeti egységet a lelkek egysége nélkül”''.<ref>Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939, Millecentenáriumi Közalapítvány, 2011 (101. o.)</ref> [[1925]]-ben [[Zala vármegye]] törvényhatósági ülésén a legitimista boldogfai Farkas Tibor képviselő helytelenítette a kormányzó születés- és névnapjának megülését. Tibor kihangsúlyozta, hogy „...''minden pompával járó ünnepséget kerülni keli, mikor az ország csonka s királyság vagyunk király nélkül. Ha ünnepről lehetne szó, az csak gyászünnep lehetne''”.<ref name="papa1925">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/PapaEsVideke_1925/?query=farkas%20zala&pg=157&layout=s|title=Pápa és Vidéke, 22. évfolyam 1-52. sz. (1925)1925-09-20 / 38. szám}}</ref>
| |||