Főmenü megnyitása

Módosítások

1 201 bájt hozzáadva, 2 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
[http://adattar.vmmi.org/cikkek/12370/hid_1981_12_11_papp.pdf]{{Szerb település infobox
| név = Horgos
| helyi név = Хоргош / Horgoš
 
== Története ==
A település meglétét a [[11. század]]i írott források bizonyítják, Garam Benedek-rendi kolostor birtokaként egy halászfalut említenek ''Horgos'' néven. Gyakran esik szó SzentSzentpéter Péter(Szenpetre)<ref>{{Cite web |title=A szegedi szandzsák települései, lakosai és török birtokosai 1570-ben - Dél-Alföldi évszázadok 24. (Szeged, 2008) {{!}} Könyvtár {{!}} Hungaricana |url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Dae_24/?pg=34&layout=s&query=SZENPETRE%20falu, |work=library.hungaricana.hu |accessdate=2019-06-04}}</ref> településről is.
 
A [[13. század]] elejétől [[kunok]] népesítették be a tájat, akik önrendelkezést kaptak [[IV. Béla magyar király|IV. Bélától]], területük határa a mai falu körzetét szelte ketté. A kunok emlékét őrzi néhány határnév is, mint a Kun-tó, Kis-Kun-tó, Kun-halom. A [[középkor]] legjelentősebb emléke egy templom maradvány<ref>{{Cite web |title=A kishorgosi Árpád-kori templom és temető |url=http://ertektar.rs/ertektar/ertek/A-kishorgosi-Arpad-kori-templom-es-temeto/99 |work=ertektar.rs |accessdate=2019-06-03}}</ref> és néhány sír. Ez önálló falu létezésére utal a Templom-dombnak nevezett határrész közelében.
Horgos név az írott forrásokban [[1640]]-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.
 
A [[Török hódoltság|török hódoltság idejében]] Horgos (Horgas) pusztaként a [[szeged]]i határ részévé válik, az [https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Dae_24/?pg=51&layout=s&query=53.%20Horgas összeírások szerint csupán néhány lakója marad].
A [[Török hódoltság|törökdúlás]] idején a falu a [[szeged]]i határ része, amikor pedig a [[zentai csata]] után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-i puszták katonai sáncok sorába kerültek.
 
Szentpéter a török korban egy jelentős település a Tisza mellett, Röszke és Martonos között. Lakossága a defterek tanúbizonysága szerint mindvégig magyar. A 18. század végi térképen még találunk néhány tanyát, később már csak a folyóhoz közeli szentpéteri csárda őrzi emlékét. A török kori felszabadító háború után megamaradt lakosok fokozatosan átköltöztek a szomszéd településekre. Az egykor jelentős tiszamenti ([http://www.holtagak.hu/htg/adatlap.php?rsz=ADO613 ma Holt-Tisza]) falucska emléke feledésbe merült, egykori területén ma a horgászok kedvelt helye.
 
A [[Török hódoltság|törökdúlás]] idején a falu a [[szeged]]i határ része, amikor pedig a [[zentai csata]] után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és Szent Péter-iszentpéteri puszták katonai sáncok sorába kerültek.
 
A határőrvidék feloszlásával [[1746]]-ban ezt a pusztát Kárász Miklós szegedi jegyző vásárolta meg, és a birtokbavétel után hozzáfogott a betelepítéséhez. Az első telepesek a Budzsák, Vermes és Rózsa majorokba kerültek. A szűkebb értelemben vett mai település [[1772]]-ben jött létre átgondolt betelepítési terv következtében. Körülbelül 120 család került akkor a faluba Magyarország különböző tájegységeiből. A későbbi évtizedekben még kb. 1000 új lakos érkezett melléjük. [[1820]]-ban épült ki a falu hét utcája, és ez képezi a település magját.
Névtelen felhasználó