„Japán földrajza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Természeti katasztrófák: 3 link korr. + 1 számsablon felv. |
a felső index 2/3 csere AWB |
||
51. sor:
== Elhelyezkedése ==
[[Fájl:Carte topographique du Japon-fr.jpg|260px|bélyegkép|Japán topográfiai térképe]]
A japán szigetvilág 3300 km hosszan nyúlik el az északi szélesség 24° és 46°-a, valamint a keleti hosszúság 123° és 146°-a között. [[Oroszország]]tól az [[Ohotszki-tenger|Ohotszki]]- és [[Japán-tenger]], [[Koreai-félsziget|Koreától]] a Japán-tenger, [[Kína|Kínától]] és [[Tajvan (sziget)|Tajvantól]] pedig a [[Kelet-kínai-tenger]] választja el. Keletről és délkeletről a [[Csendes-óceán]]nal határos. Fő területének legkisebb távolsága az ázsiai kontinenstől kb. 200 km, ahol a [[Koreai-szoros]] elválasztja Kjúsút és a Koreai-félszigetet. Teljes területe 377 944 km
* [[Hokkaidó]] (79 000 km
* [[Honsú]] (227 000 km
* [[Sikoku]] (18 000 km
* [[Kjúsú]] (36 000 km
A négy nagy sziget közvetlen környezetén kívül két nagyobb szigetcsoport tartozik az országhoz:
* [[Rjúkjú-szigetek]] (4600 km
* [[Nanpó-szigetek]] (400 km
Vitatott hovatartozású területek:
79. sor:
A Japán-szigeteket a [[kontinentális self]] szélén [[Tektonika (geológia)|tektonikai]] ütközés hatására felemelkedő hegyláncok alkotják. Területének mintegy 73%-a hegyvidék, 4%-a tó vagy folyó; a többi részen, a szétszórtan elhelyezkedő parti vagy hegyek közötti síkságokon lakik a népesség többsége. A szigetcsoport hosszában végigfutó hegyláncok két részre osztják azt, a Csendes-óceán-felé néző és a Japán-tenger felé néző területre. A csendes-óceáni részt magas (1500–3000 m), meredek hegyek és a közébük vágó mély völgyek és szurdokok jellemzik, míg a Japán-tengerre néző országrészen inkább fennsíkok és alacsony hegységek (500–1500 m) találhatók. Japán középső részén három hegylánc, a Hida, a [[Kiszo]] és az Akaisi találkozik és együttesen alkotják a [[Japán Alpok]]at ''(Nihon Arupusu)'', melynek csúcsai meghaladják a 3000 méteres magasságot. Legmagasabb pontja a [[Kita-hegy]] (3193 m). Az ország legmagasabb pontja a 3776 méter magas Fudzsi, egy különálló, inaktív [[rétegvulkán]] [[Sizuoka prefektúra|Sizuoka prefektúrában]].
A síkságok és medencék kis területűek, a messze legnagyobb [[Kantó-síkság]] - ahol Tokió is található - a maga 13000 km
A mezőgazdasági termelés számára használható terület szűkössége a történelem folyamán megtanította a japánokat, hogy hogyan tudnak gátakkal és lecsapolással rizstermesztésre alkalmas területeket nyerni a tengertől, teraszos műveléssel pedig a domboldalaktól. A folyamat napjainkban is tart, az ipar számára mesterséges szigeteket hoznak létre, ilyen [[Port Island]] [[Kóbe]] kikötőjében vagy a [[Kanszai nemzetközi repülőtér]] az [[Oszakai-öböl]]ben.
| |||