„Galileo Galilei” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: Tartalom hozzáadása
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 82.137.15.15 (vita) szerkesztéséről Sepultura szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
43. sor:
}}
 
'''Galileo Galilei''' ([[Pisa (település)|Pisa]], [[1564]]. [[február 15.]] – [[Arcetri]], [[1642]]. [[január 8.]]) itáliai fizikus, csillagász, matematikus, természettudós. A fizikában az elsők között honosította meg a [[Kísérlet (tudomány)|kísérleteket]] és [[mérés]]eket, új módszereket adva ezzel a [[Fizika|fizikának]] (és a többi [[természettudomány]]nak). A csillagászatban ugyancsak az elsők között használt [[távcső|távcsöveket]] csillagászati jelenségek és égi objektumok megfigyelésére. Eredményei ellentmondtak az uralkodó [[Geocentrikus világkép|ptolemaioszi, geocentrikus világkép]]nek, ezért összeütközésbe került a [[Római katolikus egyház|katolikus egyházzal]]. Az [[inkvizíció]] [[1633]]-ban a könyveit betiltotta, Galileit tanainak megtagadására kényszerítette, és házi őrizetben kellett élnie 1642-ben bekövetkezett haláláig. A katolikus egyház csak 1992-ben halt meg érvénytelenítette az ítéletet.
 
== Élete ==
50. sor:
Galileo Galilei [[Pisa (település)|Pisában]] ([[Toszkánai Nagyhercegség]]) látta meg a napvilágot, [[1564]]-ben, [[Giulia Ammannati]] és [[Vincenzo Galilei]] zenetudós fiaként. Eredetileg (apja kívánságára) orvosnak készült a [[Pisai Egyetem]]en, de anyagi nehézségek miatt abba kellett hagynia tanulmányait. [[Arkhimédész]] műveinek tanulmányozása a matematika és a [[természetfilozófia]] felé fordította figyelmét. [[1589]] és [[1592]] között matematikát tanított Pisában. Első megjelent művei – igazodva a kor szelleméhez – [[Arisztotelész]] szellemében fogantak.
 
Toszkána nagyhercegének engedélyével 1592 októberében 28 évesen foglalta el Galilei a [[Padovai Egyetem]]en professzori állását,<ref name="Gribbin">John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 {{ISBN|963-9429-56-2}})</ref> ahol [[1610]]-ig [[geometria|geometriát]], [[mechanika|mechanikát]] és [[csillagászat]]ot tanított, valamint mechanikai kísérleteket és tanulmányokat folytatott. Itt építette [[Hőmérő#Galilei-hőmérő|hőmérőjét]], iránytűket konstruált, és kézikönyvet is írt használatukról. [[1594]]-ben szabadalmaztatta vízemelő gépét. 1610. [[január 7.|január 7-én]] fedezte fel a [[Jupiter]] bolygó négy legnagyobb holdját, melyek később [[Galilei-holdak]] néven lettek ismertek. Ez a felfedezése egy komoly érv volt a [[Geocentrikus világkép|Föld központú világgal]] szemben.([[A kora zsenije volt]])
 
== Munkássága ==