„Joseph Szabo” változatai közötti eltérés

A sikereket ez a rendkívül termékeny korszak hozta meg számára. Ebben a korban a figuratív kifejezés iránti szerelem, és a konkrét ikonográfiába vetett bizalom, még a legmerészebb spekulációkban is távol tartják Szabót az absztrakttól, mint tisztességtelen lerövidítéstől. A testek és a formák rubensi barokk nagysága, tágassága; a kontúrok gótikus pontossága. Festészete a legnagyobb művészekre emlékeztető munka. Mindez hosszadalmas erőfeszítések gyümölcse, fájdalmas üzenet. Ismeretlen világból érkező üzenet.<supref>2.André Freises</supref>

Hogy ezekhez hasonló igen magas színvonalon máshol is megtalálhassuk a művészeti műhelyekben, vissza kell mennünk egészen a németalföldi flamand művészek olajalkotásaihoz. Kompozíciói mozgással átitatottak, de még ha a gesztusok hatalmat is sugároznak, azok inkább magabiztosak és izmosak, mint erőszakosak és idegesek. De főleg mindig nagyon emberiek. S pontosan ebben különbözik azoktól, amik első pillantásra eszünkbe ötlenek, Hieronymos Bosch, vagy Salvador Dali műveitől.<supref>3JJ. Vidal</supref>.

„Amíg léteznek emberek, addig az alkotásokat embereknek kellene inspirálniuk, az ő fantasztikus, végtelen, kimeríthetetlen álmaiknak, még akkor is, ha e területen a delírium határait súrolja. A legmélyebb valóságunk nem a mindennapos megújuló álmainkban létezik? Ez szabadít fel, ez segít minket egy olyan társadalomban, melyben legtöbbször fogolynak érezzük magunkat.”<supref>4Szabó József</supref> Festészetében sokszor aggasztó, és impozáns fantasztikus lények jelennek meg. Ezeken keresztül fejezi ki a bennünk egymás mellett létező primitív, elnyomott érzelmeket, amelyek felszínre törnek, és elárasztják a tudatot. Az egoizmus szörnyeit félelmet keltő állati külsővel festette meg. Amikor testi alakban jelenik meg a szörny a képen, akkor legtöbbször ez a központi figura a festményen. A lélek legmélyéről feltörő érzelmeket fejezik ki, s azt a gondolatot, amit szavakkal nem lehet elmondani. A művész saját maga és mások legintimebb szférájának felfedezésére indul.<supref>5E. Meslé (Bourges)</supref>.

A megjelenített lények, - úgy tűnik-, hogy onnan túlról érkeznek, és azt fejezik ki, amivel mindnyájan konfrontálódunk az életben: nehézségeket vagy örömöket, de legfőképpen az élet nagy kérdéseinek keresését.<supref>6A. Rouffi (1982.)</supref>.

Nem hull sohasem hallucinációkba, vagy rémálomba, és nem érinti a diabolikus világot, hanem ironikus, patetikus, groteszk, titokzatos, szimbolikus, megrögzött, szabadító, részletekben gazdag történetben fejezi ki magát, olyan színekben úszva, amelyek már minden gondolkozást kiküszöbölnek. Ezeket a mély rezonanciákat fejezi ki egy olyan technika, olyan színvilág, amely szintén elutasítja a könnyelműséget, inkább megdicsőíti a szépséget.<supref>7J. Gautrot</supref>.

Szörnyek vagy inkább szörnyecskék, madarak és madáremberek. Egyszerű, mondhatni uniformizált arcok, a rájuk merevedett mosoly, a bizonytalansággal elegy várakozás kicsit együgyű, de nem ellenszenves vigyora. Egyikük-másikuk kezében könyv, vagy primitív nagyító, üvegdarab, talán tükör, a mutatványos golyót egyensúlyoz az orra hegyén, egy másik kürtbe fúj, talán zenél. Kicsik, nagyok és még nagyobbak, folytonos dimenzióváltásban, emberek, közöttük olykor mellszobor, szobrok, de az is megesik, hogy a testből csak az érzések, lelkiállapotok tükrözője, az arc marad. Több esetben emelvényen jelennek meg a figurák, s mögöttük, mint [[Dalí]], [[Tanguy]] alkotásain, perspektivikus vonalakkal tagolt színpadi terek vezetnek a háttér sivatagos, sziklás tájai felé. Szabó József egy olyan különös, mondhatni holdbéli tájon rendezte be színpadát a képi példázatok szereplői számára, amely mindennek mondható, csak földi paradicsomnak nem. A civilizáció romhalmaza inkább, hiszen ahogyan egy helyen a városokról szóló [[Bertolt Brecht|Brechtet]] idézve mondja: ''„Bementünk, de semmit nem nyertünk vele, eltűnünk gyorsan, a városok is eltűnnek lassanként.”''<ref>link http://mno.hu/grund/kivonulas-a-varosbol-1253969</ref>.

Szabó József így egy új dimenzióhoz jutott el, kiindulva az álmok, a fantasztikus különös világából, valóságosan kitört egy színekben pompázó, tudós és egyben letisztult világba, ahova bevezet minket. Útját a rajz világítja meg, amely lehetővé teszi intenzív kereséseinek mélyebb és érzékenyebb megértését: ez a művész érzelmének tiszta és közvetlen interpretálása.<supref>8André Freises - Séte Katalógus</supref>.

Szobrai értelmezéséhez megkerülhetetlen festészetének vizsgálata. Érdekes és többször előforduló motívum képein a páncélzat, amely néhány évvel később szobraiban tűnik fel újra. Vaskos testekkel, gépies, robotszerű, statikus emberi alakokkal találkozunk, amelyek leginkább Fernand Léger figuráival mutatnak rokonságot. Akárcsak Légert, Szabót is komolyan foglalkoztatta az iparosodás társadalmi hatása. Szabó attól tartott, hogy lassanként maga az ember is elgépiesedik, lelkét veszíti, és ezt az aggodalmat tükrözik a szóban forgó festményei, szobrai, köztük a Sète-ben felállított monumentális méretű, hét méter magas Gólem-szerű figurája is.<supref>9Cserba Júlia</supref>.