„LIDAR” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a felső index 2/3 csere AWB
19. sor:
Térképezési célokra – a nagyobb távolságok miatt – más módszert használnak. Itt a műszer speciálisan formált lézerimpulzusokat bocsát ki, és a visszaverődő jeleket (ún. echo) érzékeljük, a távolság az időkülönbségből számítható. Mivel a jel nem vonalszerűen, hanem a forrástól kis kúpszögben terjed, a felszínen sem egy pontot, hanem egy kiterjedt foltot világít meg, ahol több különböző távolságra lévő objektum is lehet. Ennek megfelelően nem egy, hanem legtöbbször több echót kapunk egy impulzus kibocsátása esetén. Az első beérkező visszaverődést ''(first echo)'' általában a növényzetnek vagy más tereptárgynak, az utolsót ''(last echo)'' pedig általában a talaj hatásának tulajdonítjuk. A lézerszkennelés korai időszakában a first echo/last echo módszer alkalmazták, két jelet rögzítve. Manapság egyre jobban terjed a multiecho vagy a teljes jelalakos (''full wave-form'', FWF) módszer. A multiecho módszernél valahány (pl. 3-5) echót rögzítenek (pl. első és utolsó kettő, vagy első három és az utolsó), a teljes jelalakos rögzítésnél pedig az echók jelalakját is rögzítik, így – megfelelő, általában elég időigényes utófeldolgozás esetén – lehetőség van akár 8-10 echo elkülönítésére is. Ez utóbbi pl. növényzetmonitorozásnál elengedhetetlen.
 
A térképezési célra alkalmazott lidarok tipikus mérési pontossága vertikális értelemben 5–15&nbsp;cm, horizontálisan pedig a repülési magasság függvényében 10–25&nbsp;cm, teljes jelalakos módszernél elérheti az 5&nbsp;cm-t is. A módszer földi felbontását általában inkább a pontsűrűséggel adják meg, a mai rendszerek tipikusan 4-16 pont/m<sup>2</sup>² pontsűrűséggel mérnek, de adott célokra vannak már ezt nagyságrenddel meghaladó sűrűségű mérések is.
 
== A LiDAR elvén alapuló mérési módszerek csoportosítása ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/LIDAR