„Michelson-interferométer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
nincs forrás |
→További információk: Források hozzáadása + Kiegészítés |
||
1. sor:
[[Fájl:Michelson Interferometer.jpg|bélyegkép|jobbra|170px|Michelson-interferométer]]
A '''Michelson-interferométer'''
== Szerkezete ==
9 ⟶ 8 sor:
Amennyiben a két tükör és a nyalábosztó között a [[fény]] útja egyenlő, akkor a fény terjedési ideje a két karban pontosan megegyezik, tehát a kilépő fényhullámok azonos [[fázis]]ban találkoznak, azaz az interferencia során erősítik egymást. Ha valamelyik kar hosszúsága megváltozik, akkor az interferáló nyalábok ([[hullám]]ok) közötti fáziskülönbség, és ebből következően a kilépő intenzitás is megváltozik. Az interferencia mértékének ismeretében a Michelson-interferométer igen pontos távolságmérést tesz lehetővé, hiszen a fényhullámhossz 50-ed részének megfelelő távolságváltozás – ez [[zöld]] fény esetén mindössze 0,01 [[Méter|μm]]-nek felel meg – minden nehézség nélkül mérhető vele.
==
Ha két azonos polarizációjú hullám a tér ugyanazon irányában terjed, a létrejövő elektromos tér az egyes hullámok vektori összegével egyenlő. Mindkét hullám a másiktól függetlenül létrehozza a saját elektromos terét, és ezek térerősségeinek vektori összege adja az eredő térerősséget. Ha két hullám azonos forrásból származik, de más-más útvonalon jut el a detektorhoz, ebben az esetben ez utóbbinál a térerősség nagysága arányos az útvonalak közti különbségből származó fáziskülönbséggel:<math display="block">\Delta \phi \sim \Delta x = x_1 - x_2 \qquad \frac{2 \pi}{\lambda}\Delta x = k \Delta x </math>
==== Eltérő frekvenciák interferenciája ====
Abban az esetben, ha a frekvenciák különböznek egymástól, ha a hullámszámaik k<sub>1</sub> és k<sub>2</sub> és az útkülönbség ∆x, akkor különböző amplitúdójú hullámok összegét az ''x'' tengely mentén a <math display="block">E_T = (e^{ixk_1}- e^{i (x+ \Delta x) k_1})E_1 + (e^{ixk_2}- e^{i (x+ \Delta x) k_2})E_2 </math>
összeg határozza meg. <ref>http://www.physics.iitm.ac.in/~ph5060/manuals/Michelson.pdf</ref>
== Forrás ==
* {{cite journal|last=Schumacher|first=Reinhard A.|year=1994|title=Special relativity and the Michelson–Morley interferometer|journal=American Journal of Physics|publisher=American Association of Physics Teachers (AAPT)|volume=62|issue=7|pages=609–612|doi=10.1119/1.17535|issn=0002-9505|ref=harv}}
* {{cite journal|date=1966-04-05|title=On the use of laser light sources in schlieren-interferometer systems|journal=Proceedings of the Royal Society of London. Series A. Mathematical and Physical Sciences|publisher=The Royal Society|volume=291|issue=1425|pages=279–290|doi=10.1098/rspa.1966.0095|issn=2053-9169|ref={{sfnref | The Royal Society}}}}
* {{cite book|author=Fényes|title=Atommagfizika II. : részecskék és kölcsönhatásaik : [egyetemi tankönyv|publisher=Debreceni Egyetemi Kiado|publication-place=Debrecen|year=2013|isbn=978-963-318-397-7|oclc=922687784|language=lv|ref=harv}}
== Jegyzetek ==
{{Commonskat|Michelson interferometer}}
| |||