„Szerkesztő:Beroesz/KÁSZ” változatai közötti eltérés

A tározótér feltöltését a korábban tervezettel szemben a [[Fehér-Körös]]ön kissé feljebb, a 2+530 és 2+600 folyamkilométerben elhelyezett megnyitó műtárgy tette lehetővé. Az árvízvédelmi töltéstől egy szád pallósorral elhatárolt megnyitási hely az [[árvízvédelmi töltés]]hez hasonló földmű volt. A földmű belsejében egy vasbeton küszöb foglalt helyet, amelyen a víz a tározó belsejébe bukhatott. A földmű testébe robbantólyukakat fúrtak, amelyeket műanyagcsővel bélelték ki. A veszélyes magasságot megközelítő árvíz érkezésekor a furatokat robbanóanyaggal töltötték fel, majd a töltésszakaszt felrobbantották, hogy a víz a tározótér belsejébe áramolhasson. A robbantásos módszernek azonban rendkívüli hátrányai voltak. A megnyitás után a töltésszakasz földanyagát a beáramló víz a tározótér belsejébe mosta. A tározótér feltöltése és leürítése nem volt szabályozható, ha egyszer a töltés felrobbantása megtörtént, akkor a helyreállításig a küszöbszint fölötti víz szabadon áramolhatott a tározó és a folyó között. A megnyitási hely üzemeltetését különösen meggondolandóvá tette, hogy az egyszer már a robbantófuratba helyezett tölteteket nem lehetett a csövekből visszanyerni, így a töltésszakaszt akkor is fel kellett volna robbantani, ha arra nem is lett volna szükség. A felrobbantott töltésszakaszt az árvíz levonulása után természetesen helyre kellett állítani, ennek költségei pedig jelentősek voltak.