„Bertolt Brecht” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Brecht Amerikából visszatérve nem NDK, hanem svájci állampolgár lett, nem Kelet-Berlinben, hanem Nyugat-Berlinben lakott - ha nem így tesz, nem kapta volna meg a jogdíjjait |
|||
47. sor:
Legjelentősebb drámáit azonban a [[háború]] ideje alatt írta. A ''Galilei élete'' (1939) című tandrámában a tudósok felelősségét vetette fel. A ''Kurázsi mama és gyermekei'' (1939) című, a 30 éves háború idején játszódó történelmi drámájában azt bizonyítja, hogy a háborúkon valójában senki nem nyerhet. ''A szecsuáni jólélek'' (1940) című drámájának hősnője, a segítőkész Sen Te vagyonhoz jut, kapitalista lesz, és rá kell jönnie, hogy ha jót akar cselekedni, akkor ahhoz kíméletlennek is kell lennie. ''A kaukázusi krétakör'' című drámájában, mely nem sokkal a háború vége előtt, [[1945]]-ben készült el, az anyaságért vetélkedő két asszony bibliai történetét dolgozta fel.
Brechtet [[1947]]-ben Amerika-ellenes tevékenységgel vádolták, ezért visszatért Európába, feleségével előbb [[Zürich]]ben töltöttek egy évet.
1949-ben [[Berlin]]ben megalapította saját színházát, a Berliner Ensemble-t, majd feleségével együtt vezette. A színház igazgatása és rendezése mellett megírta a ''Kis organon a színház számára'' (1949) című átfogó színházelméleti tanulmányát, átdolgozást készített [[Jakob Michael Reinhold Lenz]] (1751–1792) A házitanítójából (magyarul: ''A nevelő úr,'' 1950), [[William Shakespeare|Shakespeare]] ''Coriolanusából'' (1951), [[Johann Wolfgang von Goethe|Goethe]] ''Ős-Faustjából'' (1952), [[Molière]] ''Don Juanjából'' (1954), egyébként pedig inkább már csak szatirikus politikai verseket írt.
| |||