„Reformáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 86.101.8.71 (vita) szerkesztéséről Milei.vencel szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a Bot: {{Wd}} sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében |
||
84. sor:
[[Kálvin János]] (Jean Caulvin, [[1509]]–[[1564]]) [[1535]]-ben [[Svájc]] francia nyelvű részén, [[Bázel]]ban írta világhírű művét ''[[Institutio Christianae religionis|A keresztény vallás rendszere]]'' címmel, amely őt az egész francia reformáció fejévé tette. Életében a [[latin nyelv|latin]] szöveg 14, a [[francia nyelv|francia]] szöveg 10 kiadást ért meg. (Magyarra fordította [[Szenczi Molnár Albert]], Hanau, 1624.)
1541-től a [[genf]]i városi tanács felkérésére a város egyházi életének vezetője lett. Az általa készített egyházi rendszabályzat Genf „egyházi alkotmánya” lett. Felállították a konzisztóriumot (egyháztanács) felerészben egyházi, felerészben világi tagokból. Ez gyakorolta az egyházi hatalmat és közvetlen befolyása volt a város világi igazgatására is. Kálvin betiltotta a hivalkodó, fényűző életmódot, a táncmulatságokat, a szerencsejátékokat, bezáratta a színházakat és a kocsmákat. Még az öltözködés és az étkezés szabályait is meghatározta. Ezek megszegéséért szigorú büntetéseket helyezett kilátásba. Ugyanakkor Kálvin kezdeményezésére 3 fakultással [[1559]]-ben megnyitották a ''[[Genfi Egyetem|genfi Akadémiát]]''
Kálvin egyik, sokat vitatott tanítása a predesztináció, az eleve elrendelés elve. Még az üzleti siker is az eljövendő megváltás jele. Az ember köteles [[erkölcs]]ös és tevékeny életet élni. Kálvin a reformáció új irányzatát vitte sikerre Genfben, amelynek alapján a református egyházak világszerte ma is működnek. Rendszerét és a református egyházat kálvinizmus néven is szokás emlegetni. Egyetlen más protestáns egyház sem gyakorolt ennél mélyebb és tartósabb hatást a nyugati világra.
| |||