„Gemini–11” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A repülés közvetlen előzményei: link jav. |
→A Gemnini–program harmadik fázisa: link jav |
||
125. sor:
A Gemini VIII átal teljesített világelső dokkolás után a Gemini–program legfontosabb szakasza – amikor a tervezett holdraszálláshoz szükséges manőverekről (űrséta, űrrandevú, dokkolás) tételesen bebizonyították, hogy kivitelezhzető – lezárult. Az ezt követő repülések során a tapasztalatot kívánta a NASA elmélyíteni, valamint kombinálni a szükséges műveleteket, egy repülésen többet, többször végrehajtva. A Gemini IX már ezek szerint kapott feladatot, egy randevút és dokkolást, valamint egy űrsétát is végre kellett hajtani egyetlen repülés során általa.
A repülés története három hónappal a start előtt kezdődött, egy sajnálatos repülőkatasztrófával. A kijelölt legénység, [[Elliot See]] parancsnok és [[Charles Bassett|Charlie Bassett]] pilóta, valamint tartalék legénység a kiképzés keretében az űrhajót gyártó [[McDonnell Arircraft|McDonnell Repülőgépgyár]] St. Louis-i gyártóhelyére indult [[T–38 Talon|T–38-as]] kétüléses gyakorlógépeiken. Ám az érkezéskor olyan rossz idő fogadta a repülőket, hogy különböző korrigáló manővereke kényszerültek, amelynek során See pilótahibát vétett és leszállás helyett rázuhant a McDonnell gyártócsarnok tetejére. A katasztrófa során mindkét űrhajós azonnal életét vesztette. Az elhunyt űrhajósok helyére a tartalékokat, [[Thomas Stafford|Tom Stafford]] parancsnokot és [[Eugene Cernan|Gene Cernan]] pilótát nevezte ki [[Donald Slayton|Deke Slayton]], míg új tartalékokként a Gemini X tartalék legénységét [[James Lovell|Jim Lovellt]] és [[
A repülés következő állomás ismét egy kudarc volt. A startot [[1966]]. [[május 17.|május 17]]-re tűzték ki, ám aznap az [[RM–81 Agena|Agena]] célrakéta felbocsátása ismét kudarcba fulladt, amikor a hordozó Atlasz rakéta meghibásodott és két perc normál működés után az irányítórendszer hibája miatt a Föld felé fordult, amelynek következtében az Agena az Atlanti-óceánba zuhant. Az Agena korábbi problémái miatt a NASA-nak már volt egy pótmegoldása, építtettek egy meghajtás nélküli Agenát, dokkolószerkezettel, amely az [[ATDA]] nevet kapta. A kudarcot követően ezt a szerkezetet vették elő. A megismételt startra [[1966]]. [[június 1.|június 1]]-jén került sor, ismét nem problémamentesen: az ATDA-ról érkező telemetriai jelek szerint a védő orrburkolat nem vált le róla rendesen, illetve a Gemini űrhajó startjakor olyan nem várt rendszerhibák léptek fel, amelyek miatt kicsúsztak a rövidre szabott (40 másodperces) indítási ablakból és a startot 48 órával el kellett halasztani.
| |||