„Gemini–11” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Előzmények: link jav.
→‎Korai évek: link jav.
45. sor:
A '''Gemini–11''', vagy hivatalos megjelölése szerint a '''Gemini XI''' az amerikai [[Gemini-program]] kilencedik emberes küldetése volt. A repülés a program harmadik fázisában zajlott le, amikor már nem az űrteljesítmények előkénti végrehajtása volt a fő cél, hanem a jártasság, a tudás elmélyítése. Az előző repülések sorozatos félsikerei szükségessé is tették, hogy bizonyos témákban – mint például az [[űrséta]], vagy a két [[űrhajó]] összekötésével végzett mesterséges gravitációs kísérletek – újra próbálkozzon a [[NASA]]. A Gemini XI elé meglehetősen komplex feladatot állítottak a tervezők. A lefjelentősebb újítás az volt, hogy már a felszállás utáni első keringésben végre kellett hajtani a randevút. Emellett szerepelt két űrséta, az összedokkolt Agena-Gemini űrhajórendszerrel végzett együttes manőverek, illetve egy pányvával összekötve az űrhajókat mesterséges [[gravitáció]]s kísérlet a sok hagyományos orvosi, fényképezési és egyéb kísérlet mellett.
 
A repülés parancsnokául [[Charles Conrad|Pete Conradot]] nevezte ki Deke Slayton a személyzeti kérdésekért felelős NASA igazgató, míg másodpilótája [[Richard F. Gordon|Dick Gordon]] lett. Így ismét egy tapasztalt, korábban már repült űrhajóst és egy, a Tizenégyek csoportjából – a harmadik űrhajósválogatásból – érkező újonc került össze. A parancsnoki tartalék [[Neil Armstrong]], a pilóta tartalék pedig [[William Anders|Bill Anders]] lett. A kinevezett űrhajósok maguk is hoztak új feladatot a repülésbe: Conrad parancsnok sikeresen lobbizott azért, hogy az [[Agena]] főhajtóművét használva minél magasabbra emelkedhessenek a földfelszín felett, hogy a [[Kozmikus sugárzás|sugárzás]] hatásait vizsgálhassák nagyobb magasságokban.
 
A Gemini XI [[1966]]. [[szeptember 12.|szeptember 12]]-én startolt [[Cape Canaveral Air Force Station|Cape Kennedy]]-ről, helyi idő szerint 9:42:26,5-kor (14:42:26,5 [[UTC]]) egy mindössze 2 másodperces indítási ablakban. A precíz tervezésnek és a teljesen sikeres startnak köszönhetően ezután a Gemini űrhajó sikerrel randevúzott és kapcsolódott össze az első keringés során a kicsit korábban startoló [[Agena rakéta|Agenaval]]. A következő fontosabb feladat egy űrséta végrehajtása volt, amely fealdat Dick Gordonra hárult. Ennek keretében az űrhajósnbak egy Dacron sodronyt kellett rögzítenie a Gemini és az Agena bekötési pontja körül, hogy majd a két űrhajót összekötve reptethessék. Emellett számnos más, pl. mintavisszahozatali, vagy kisebb szerelési feladatot is szántak a pilótának, ám már az első feladattal is csak nagy nehézségek árán boldogult. A NASA továbbra sem szerelt kapaszkodókat és lábtartókat az űrhajó külsejére, ezért az űrhajós olyan erőfeszítésre kényszerült, amelyben végletekig kimerült és felhevült és amely miatt idő előtt be kellett fejezni az űrsétát. A félsikert hozó műveletet az Agenaval összekapcsolt űrhajórendszer pályamódosítása követte, amellyel 1374 km magasságba jutottak el az űrhajósok. Két keringést tettek meg ebben a magasságban, méréseket végezve. Ennek végeztével visszaállították az eredeti pályát, ahol Gordon egy újabb űrsétát végzett, ám ezúttal csak egy [[SEVA]] - Stan-up EVA, azaz felállva végzett űrhajón kívüli tevékenység – volt. Végül leváltak az Agena-ról, majd 44 keringés megtétele után 2 nap 23 óra 17 perc 8 másodperc repülést követően leszálltak az [[Atlanti-óceán]]on.