„Tadeusz Kościuszko” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a felső index 2/3 csere AWB
71. sor:
Lipcsében Kościuszko mindössze két hétig maradt, majd az emigráció megbízásából Párizsba utazott. Támogatást igyekezett szerezni a tervezett lengyel felkeléshez, de tényleges kötelezettségvállalásokat nem kapott. 1793 elején elhagyta a francia fővárost, mivel a [[francia forradalom|francia forradalmat]] eláruló [[Charles-François Dumouriez]] külügyminiszter és tábornok felfedte az osztrákok előtt a lengyel emigráció, illetve Franciaország osztrák- és oroszellenes terveit.<ref>[https://epa.oszk.hu/00800/00861/00055/pdf/aetas_2011-04_015-034.pdf Ring Éva: Magyar–lengyel galíciai felkelési tervek és a kollektív emlékezet. Aetas 26. évf. 2011. 4. szám] {{Wayback|url=https://epa.oszk.hu/00800/00861/00055/pdf/aetas_2011-04_015-034.pdf# |date=20160513095458 }} epa.oszk.hu</ref>
 
Bár a megvalósítás módozatai csak lassan körvonalazódtak, azonban a felkelésnek időközben igen kedvező feltételei alakultak ki Lengyelországban. 1793. január 13-án a Porosz Királyság és az Orosz Birodalom megállapodást írt alá az ország második felosztásáról. Június 17-én összehívták a [[grodnói szejm]]et, ami némi vonakodás után elfogadta a felosztás tényeit. Lengyelország területe ezzel alig 200&nbsp;000&nbsp;km<sup>2</sup>²-re, lakosságának lélekszáma pedig 4 millió főre csökkent. A gazdaság romokban hevert, a társadalom mind anyagi, mind erkölcsi szempontból tönkrement. A következmények még a targowicai konföderáció elvakult híveit is kijózanították. A legtöbb lengyel előtt világossá váltak a megszállók valódi szándékai, hogy az évszázados kiváltságok visszaállítása helyett Lengyelország végletes meggyengítésére törekednek. Mindez egyre inkább kedvezett a fegyveres függetlenségi harc megindításának.
 
1793 júniusában Kościuszko visszatért Párizsból Drezdába, ahol kidolgozta a nemzeti felkelés részletes tervét. Megállapította, hogy a feltételek egyelőre még nem teljesen adottak, és a terv végrehajtását bizonytalan időre elhalasztotta. Szeptemberben titokban Lengyelországba utazott, ahol személyes tapasztalatokat gyűjtött az ország helyzetéről. Útja során a lengyel hadsereg magas rangú tisztjeivel találkozott, köztük [[Józef Wodzikci]]val. Mivel a felkelés előkészületei lassan haladtak, úgy határozott, hogy Itáliába utazik és csak [[1794]] februárjában tér majd vissza. Lengyelországban azonban gyorsan romlott a helyzet. A kormányként működő Állandó Tanács ''(Rada Nieustająca)'' csökkenteni kezdte a lengyel hadsereg létszámát, egyes egységeket pedig az orosz hadseregbe olvasztottak. Az oroszok tudomást szereztek a varsói szervezkedésről, és megkezdték a politikusok és tisztek letartóztatását. Kościuszko így kénytelen volt korábban megkezdeni terve végrehajtását és 1794. március 15-én elindult [[Krakkó]]ba.