Főmenü megnyitása

Módosítások

79 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
→‎Demográfiai változások: https://library.hungaricana.hu/hu/collection/ksh_neda_nepszamlalasok/, https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/srb/feszekhagyo_vajdasagiak/pages/004_nepszamlalasi_statisztikai_mutatok.htm
Horgos név az írott forrásokban [[1640]]-ben tűnik fel. Ekkor kapta meg a pusztát egy magyar nemes kiváltságként. Horgos jelentése a "horog alakú" és egy tavat jelölt a mai Horgosi-réten.
 
A [[Török hódoltság|török hódoltság idejében]] Horgos (Horgas) pusztaként a [[szeged]]i határ részévé válikvált, az [https://library.hungaricana.hu/hu/view/CSOM_Dae_24/?pg=51&layout=s&query=53.%20Horgas összeírások szerint csupán néhány lakója marad].
 
Szentpéter a török korban egy jelentős település a Tisza mellett, Röszke és Martonos között. Lakossága a defterek tanúbizonysága szerint mindvégig magyar. A 18. század végi térképen még találunk néhány tanyát, később már csak a folyóhoz közeli szentpéteri csárda őrzi emlékét. A török kori felszabadító háború után megamaradt lakosok fokozatosan átköltöztek a szomszéd településekre. Az egykor jelentős tiszamenti ([http://www.holtagak.hu/htg/adatlap.php?rsz=ADO613 ma Holt-Tisza]) falucska emléke feledésbe merült, egykori területénterülete ma a horgászok kedvelt helye.
 
A [[zentai csata]] után megszerveződött a tiszai határőrvidék, a horgosi és szentpéteri puszták katonai sáncok sorába kerültek.
A vármegyék újraszerveződésével, a község Csongrádhoz került. Igazgatási központja is volt több alkalommal. A [[18. század]] végén és a [[19. század]] elején fellendült az utasforgalom. Bevezették a Horgost is érintő postakocsi-járatokat. A 19. században a horgosiak főleg [[földművelés]]sel, [[állattenyésztés]]sel, illetve háziiparral foglalkoztak. Termékfeleslegeiket a szegedi és a szabadkai piacon értékesítették. [[1837]]-ben már a [[szabó]]k, [[kádár]]ok, [[kovács]]ok, [[tímár]]ok és [[csizmadia|csizmadiák]] alakítottak céheket. [[1845]]-ben már iskola is működött.
 
Horgos [[1919]]-ig [[Csongrád vármegye|Csongrád vármegyéhez]], a kiskundorozsmai járáshoz tartozott. [[Trianoni békeszerződés|Trianonban]], egyetlen csongrádi településként az újonnan megalakult [[Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]]hoz csatolták. A [[20. század]] elején 18 539 katasztrális hold határral rendelkezett, 7275 lakosa volt.
 
[[1941]]-ben a magyar honvédség visszafoglalta a települést. A bevonuló honvédekre néhány szerb tüzet nyitott, ezért a honvédek meggyilkoltak mintegy 15 szerb nemzetiségű polgárt. 1944-ben a Vörös Hadsereg nyomában megjelenő jugoszláv partizánok az eddigi kutatások szerint 75 magyart lőttek agyon, köztük a falu akkori plébánosát Virág István apátot, valamit Horgos Nagyközség egykori vezetőjét Tillinkó Istvánt.
1991=7201|
2002=6325<ref name="stats9"> {{SK9}} </ref>|
2011=5709<ref name="népesség/Horgos" />|1787=2094|1857=3038|1870=3410|1881=4652|1891=5503|1900=7275|1910=8037|1921=15556|1931=8116|1941=10177}}
}}
{{népességdiagram}}
 
Névtelen felhasználó