Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás, 3 hónappal ezelőtt
→‎Történelem: Kiegészítés
Ezt követően a 18. századig előbb a török elleni háborúkat és a parasztfelkeléseket kellett a tartománynak elviselnie, majd a [[reformáció]] és az [[ellenreformáció]] következményeit. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] uralkodása alatt értek meg azok 18. századi reformok, amelyek korlátozták a különböző gazdasági csoportok hatalmát, és biztosították a parasztok számára a földjükhoz való jogot. Ezek a reformok azonban Karintia adminisztratív önállóságát is megszüntették. A tartomány fejlődését [[1797]]-től kezdve a [[napóleoni háborúk]] akadályozták. [[1809]]-ben megszervezték a [[Franciaország]]hoz tartozó [[Illír tartományok]]at. Ide csatolták Karintiát is. 1813-ban ismét Habsburg uralom alá kerültek az Illír Tartományok és átnevezték őket [[Illír Királyság (1816–1849)|Illír Királyságra]].
 
Az 1848-as forradalom után Karintia 1849-ben ismét önálló hercegség lett a Habsburg birodalmon belül. [[1867]]-től [[1918]]-ig az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] része volt [[koronatartomány]]ként. Az [[első világháború]] elvesztését követően Karintia jelentős területeit [[Olasz Királyság|Olaszország]]hoz csatolta a [[párizsi békeszerződések|párizsi békekonferencia]]. A [[Jugoszláv Királyság|Szerb–Horvát–Szlovén Királyság]] is nagy területeket igényelt, még [[Klagenfurt am Wörthersee|Klagenfurt]]ot is. A Szerb–Horvát–Szlovén (SHS) Királyság által igényelt területet két övezetre osztották. Az „A” jelű övezet lakossága túlnyomórész délszláv volt, a „B” jelűé német. A „B” övezetben akkor tartottak volna [[népszavazás]]t, ha az „A” övezet szavazói az SHS Királysághoz csatlakozás mellett döntöttek volna. 1919. június 6-án a jugoszláv csapatok bevonultak Klagenfurtba és a népszavazás végig ott is maradtak.<ref>[https://kaernten.orf.at/news/stories/2985801/ Klagenfurt vor hundert Jahren besetzt]</ref> A népszavazást [[1920]]. [[október 10.|október 10]]-én tartották az „A” övezetben. Az eredmény a következő volt: 22.025 (59%) [[Ausztria]] javára és 15.279 (41%) [[Szlovénia]] javára. Így Karintia Ausztria tartománya maradt.
 
Az 1920-as években kezdtek kiépülni a tömeges idegenforgalom intézményei. Az [[1938]]-as [[Anschluss]] révén a tartomány (egész Ausztriával együtt) a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] része lett. A [[második világháború]]ban érték légitámadások városait, de teljes területe német kézen volt még a fegyverletételkor is. 1955-ig Ausztria brit megszállási övezetéhez tartozott.