„Írás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
4. sor:
[[Fájl:Plume pen w.svg|230px|bélyegkép|„Writing” [[Toll (íróeszköz)|írótoll]]-logó a [[Wikipédia|Wikipédiában]]]]
[[Fájl:Nuvola apps kmessedwords.png|230px|bélyegkép|[[Portál:Írás|Írás-portál]] jelkép]]
Az '''írás''' a gondolat rögzítése betűkkel .
Az '''írás''' a gondolat rögzítése jelekkel, írásjegyekkel, betűkkel, számjegyekkel vagy hangjegyekkel. Van nyelvhez nem kötődő és fonetikus változata is. Mai formájában egyezményes karakterekkel írt jelsor, amelynek rögzített értelmezése, szabályos és egyértelmű kiolvasása létezik, vagy létezett. Az első ismert jelrendszerek még nem alkalmasak a nyelv rögzítésére. A feljegyzésre használt eszköz vagy eszközök, valamint azok hordozója sokféle lehet. Az írást hordozó anyag tartóssága lényeges, hiszen általában a rögzítésnek az ismeret megbízható és hű átadása a célja.
 
Az írás párja az [[olvasás]], ami az írott szövegben megfogalmazott gondolatok és információk értelmezése. A modern társadalmakban az írás elemi kultúrtechnika, és az alapkészségek közé tartozik. Az írás, mint kommunikációs eszköz története elválaszthatatlan az [[írásrendszerek]]étől. Egy írástudó társadalomban az írás és az olvasás készségének hiányát [[analfabetizmus]]nak, vagy illiterációnak nevezik.
 
Az első civilizációk főként praktikus célokra használták az írást, mint pénzügyi feljegyzések, törvények, történetírás és információcsere.civilizá Az írást Mezopotámiában találták fel, ahol a Krisztus előtti 4. évezredben a kereskedelem és a közigazgatás bonyolultsága túllépte az emberi memória kereteit.{{sfn|Robinson|2003|p=36}} Az ókori Egyiptomban és Közép-Amerikában az írást naptárkészítésre, történeti és környezeti események feljegyzésére fejlesztették ki.
A legtöbb írásbeliséggel bíró nyelvben az írás a [[beszéd]] kiegészítése. A [[paszigráf]] nyelveket kivéve az írás nem egy önálló nyelv, hanem egy eszköz a nyelv rögzítésére. A beszélt [[nyelv]] szerkezetét követi, rögzíti annak szókincsét, nyelvtanát és szemantikáját. Az írásnak különböző céljai lehetnek, naplóírás, feljegyzések készítése, történet elmesélése, tudományos, irodalmi művek készítése. Segíti a történetek feljegyzését, a [[kultúra]] fenntartását.
 
Az első civilizációk főként praktikus célokra használták az írást, mint pénzügyi feljegyzések, törvények, történetírás és információcsere. Az írást Mezopotámiában találták fel, ahol a Krisztus előtti 4. évezredben a kereskedelem és a közigazgatás bonyolultsága túllépte az emberi memória kereteit.{{sfn|Robinson|2003|p=36}} Az ókori Egyiptomban és Közép-Amerikában az írást naptárkészítésre, történeti és környezeti események feljegyzésére fejlesztették ki.
 
==Jellemzői==
20 ⟶ 17 sor:
Nemcsak a szöveg, hanem alakja is lehet művészi kifejezés; ez a [[kalligráfia]]. Minden ember írása egyedi; ez összehasonlítás tárgya lehet. A kézzel írt szöveg kézirat. Az írás, különösen a kézírás lehet könnyebben vagy nehezen olvasható.
 
Habár a legtöbb írás elsődlegesen a látás számára készült, előfordul, hogy vésett szövegeket tapintással olvasnak. A [[Braille-írás]]t [[Louis Braille]] dolgozta ki, aki maga is [[vak]] volt.
 
==Mai jelentősége==
A 21. században az írás a mindennapi élet szerves része a fejlett országokban. A technológia hozzájárul ahhoz, hogy az e-mail és a szociális média összekapcsolja az írástudókat világszerte. Az írás-olvasás készsége a fejlett országokban szükséges a legtöbb munkához, és például az Amerikai Egyesült Államokban több program is zajlik, melyek keretében írás-olvasást tanítanak gyerekeknek és felnőtteknek, illetve finomítják meglevő képességeiket. Mindezek és sok további segítenek javítani a különböző korosztályok íráskészségét. Az íráskészség javítása segít a szocioökonomikus státus javításában.
 
A világ több más részén további programok segítenek, mint a World Literacy Foundation és az International Literacy Foundation programjai.
 
==Írásrendszerek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Írás