„Írás” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
20. sor:
==Írásrendszerek==
Az elterjedtebb írásrendszerek öt kategóriáőba sorolhatók:logográfiák, ideográfiák, szótagírások, ábécék és fonológiai
===Szótagírások===
[[Fájl:Cherokee-syllabary.svg|thumb|120px|Cseroki írásminta]]
A szótagírások szótagjeleket használnak. Általában a szótagok egy másssalhangzóból és egy azt követő magánhangzóból, vagy egy magánhangzóból állnak, de néhány rendszerben ennél bonyolultabb szótagoknak (két mássalhangzóból és egy magánhangzóból állónak) is van külön jele
Egy [[ábécé]] betűi a nyelv hangjait (fonémáit) képezik le, jelen vagy egy régebbi állapotában. Egy tökéletesen fonológiai ábécében a fonémák és a betűk kölcsönösen egyértelműen megfeleltethetőek egymásnak: a szavakat kiejtés szerint írják, és olvassák.
Mivel a beszélt nyelvek az írástól függetlenül fejlődnek, és egyes írásrendszereket több nyelvre is alkalmaznak, a [[betű]]-hang megfeleltetés nem mindig egyértelmű.
===Abjadok===
[[Fájl:Arabic albayancalligraphy.svg|bélyegkép|jobb|Al-Arabiya arab írással, mely a legismertebb abjad]]
46 ⟶ 39 sor:
A fonológiai jellemzőket kódoló írások a [[fonéma|fonémáknál]] is apróbb jellemzőket jegyzik le. Például az ajkakkal formált hangok betűi közös jellemzőkben egyeznek meg. A latin ábécében a p és a b ajakhangok, de ajakhang a semmiben sem hasonlító betűvel jelölt m, és a hasonló q és d betűk nem ajakhangokat jelölnek. A hangul írásban például a [[koreai nyelv]] négy ajakmássalhangzójának alapeleme ugyanaz; azonban a hangult ábécéként tanítják, nem téve említést ezekről a jegyekről.
A [[jelnyelv]]ek számára készült
===Anyagok és eszközök===
|