„Sztárcsinálók” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
Néró a kutyanév, a császárnak Nero a neve.
13. sor:
| honlap = www.rockszinhaz.hu
}}
A '''''Sztárcsinálók''''' az első magyar rockopera, [[Várkonyi Mátyás]] zenéjével és [[Miklós Tibor]] szövegeivel. Ősbemutatója a Győri Sportcsarnokban, [[1981]]. augusztus 6-án volt. Az ősbemutató hatalmas sikert aratott, leginkább [[Szolnoki Tibor]] NéróNero-alakítását dicsérte a szakma, egyesek a [[Peter Ustinov]] által megszemélyesített alakhoz hasonlításig merészkedtek.
 
Az állandó játszóhellyel nem rendelkező társulat több évig repertoárján tartotta a darabot. A hajógyári szigeten, különleges atmoszférájú cirkuszi sátor fogadta a nagyérdeműt. Később hosszabb-rövidebb ideig a Ganz-Mávag Művelődési Központ, a [[MOM Kulturális Központ|MOM]] és a Pataki István Művelődési Központok adtak otthont az eredeti rendezésű produkciónak. A „Ganz”-ban debütált, 1982-ben musical színészként [[Sasvári Sándor]], ugyanitt az ál-Krisztus szerepét [[Charlie|Horváth Charlie]] adta. Szolnoki Tibor távozása után a „Patakiban” Néró szerepét [[Mikó István (színművész)|Mikó István]] énekelte.
25. sor:
==Az ősbemutató színlapja==
{{oszloplista|2|
* [[Szolnoki Tibor]] – [[Nero római császár|NéróNero]]
* [[Usztics Mátyás]] – [[Lucius Annaeus Seneca|Seneca]]
* [[Szakácsi Sándor]] – (ál-)Jézus/Cyprius (Kipriosz)
49. sor:
! width="250px" | '''Dátum'''<br>
! width="300px" | '''Rendező'''<br>
! width="200px" | '''NéróNero'''
! width="200px" | '''Juvenalis'''
! width="200px" | '''Seneca'''
152. sor:
:''ahogy történt, éppoly dicstelen.”''
 
A színmű szerint Claudius egy részeges, tivornyázó alak, akitől legfeljebb olcsó frázisok pufogtatására telik. Felesége, Agrippina Senecával összejátszva megmérgezi, hogy Agrippina első házasságából származó gyermekét, NérótNerót tegyék meg császárnak. Ők ketten, Agrippina és Seneca a tulajdonképpeni ''sztárcsinálók'', az útban lévő uralkodó eltakarítói, a következő felkenői, majd megbuktatói.
 
Britannicus véletlen megmérgezése után meglódulnak az események, és az ígéretesnek mutatkozó Néró hirtelen makacs, önfejű és bosszúálló császár lesz. Persze a háttérben – ki nem mondott módon – érezzük, hogy változását Agrippina és Seneca mohó hatalomvágyának felismerése okozza, de NéróNero viselkedése lassan az őrületbe fordul.
 
Hangsúlyos szerepet kap a színműben egy Kipriosz nevű görög, aki Jézusnak adja ki magát. Az ál-Jézus által fanatizált keresztények lázadást szerveznek, miközben NéróNero felgyújtja Rómát. A vég meglehetősen sötét: a főszereplők majd' mindegyike meghal: kit meggyilkolnak, ki öngyilkos lesz, kit kivégeznek.
 
A szövegek kuriózuma, hogy rendkívül sok szándékos anakronizmust tartalmaznak, amitől a hangnem és hangvétel közvetlen lesz. Ezek az anakronizmusok arra is alkalmasak, hogy felfigyelhessünk az aktuálpolitikai felhangokra – eközben nem szabad elfelejteni, hogy [[1980]]–[[1981]]-ben készült. Juvenalis szerepeltetése is azt mutatja, hogy nem feltétlenül a korhűség a legfontosabb elem ebben a darabban. Juvenalis [[60]]-ban született, így bár lehettek személyes emlékei a [[68]]-ban meghalt Néró idejéről, a politikai viszonyokról feltétlenül csak elbeszélésekből értesülhetett. Juvenalis fellépése az első pillanatban figyelmeztet arra, hogy ami következik, egy mese, egy elbeszélés, egy szubjektív vetület, és inkább tanmese, mint történelem.
163. sor:
[[2009]]-ig két hivatalos kiadása jelent meg. Az első [[1982]]-ben a [[Hungaroton|MHV]] bakelit LP-jén.<ref>PEPITA SLPX 17702</ref> Ez a kiadás egyfajta válogatásnak-keresztmetszetnek tekintendő, mert jelentékeny rész kimaradt. (Vélhetően azért, mert az LP játékideje korlátozott, dupla lemezt pedig nem kívántak kiadni egy új műfaj első próbálkozásáról.) A lemezanyag annyira csonka, hogy a történet sok része érthetetlen marad a darab ismerete nélkül.
 
A második kiadás [[1993]]-ban, [[Csengeri Attila]] főszereplésével (Néró) ismét a Rockszínház előadásában, a [[Magyar Polygram Hanglemezkiadó]] gondozásában, már dupla [[CD]]-n jelent meg.<ref>Magyar Polygram 3T 068090-2</ref> Ezt a változatot [[Kerényi Miklós Gábor]] rendezte. Gyakorlatilag a teljes anyag rajta van, helyenként a prózai részek is. Sok apró szövegváltoztatás mellett nagyobb aktualizálások is belekerültek, így a ''Nagy Dalfesztivál'' című részben feltűnik az [[István, a király]] rockopera parafrazeálása, NéróNero énekében a '80-as évek rockzenéinek közhelyei.
 
A "CD"-n az ősbemutató két főszereplője -Csuha Lajos és Makrai Pál- az eredeti szólamát, szerepét énekelte.
 
Várkonyi Mátyás nyilatkozata szerint az 1981-es premier főpróbájának teljes anyaga is kiadás előtt áll.<!-- Ezt nagyon várom! -->
 
Várkonyi Mátyás nyilatkozata szerint az 1981-es premier főpróbájának teljes anyaga is kiadás előtt áll.<!-- Ezt nagyon várom! -->
===Pepita SLPX 17702===
A rocktörténeti jelentőségű lemez – az első magyar rockopera hangfelvétele – alkotói a következők voltak: