„Tibet” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14)
→‎Vallás: helyesírás: annekció → annexió
160. sor:
Nyugaton az irányzat lámaizmus néven is ismert, tanítóik, a [[Láma (buddhizmus)|lámák]] (más elnevezéssel ''rinpocsék'') után. A lámák egymást követő sora személyük [[Újjászületés (buddhizmus)|reinkarnációján]], a számon tartott újjászületéseken ([[tibeti nyelv|tibeti]]: [[tulku]], [[mongol nyelv|mongol]]: kubilgán öröklési rend) alapul.{{refhely|Nagy Károly|39. o. - Az elnevezés ellen a dalai láma tiltakozik, mivel ez a buddhizmus módosulását jelentené, holott erről nincs szó.}}
 
A tibeti diaszpóra számos nyugati országban elterjesztette a tibeti buddhizmust.<ref>{{cite web|url=http://religions.pewforum.org/reports |publisher= Religions.pewforum.org|title= Statistics on Religion in America Report|other=a jegyzőkönyv szerint annak ellenére, hogy a tibeti buddhizmus követői csupán a Föld lakosságának kevesebb mint 0,3 százalékát teszik ki, mégis a buddhizmus a közelmúltban 0,5 százalékos nettó növekedést ért el.|accessdate= 2015-04-18}}</ref> A tibeti buddhizmus követőinek száma a becslések szerint tíz és húsz millió fő között van.<ref>{{cite web|url= http://www.adherents.com/adh_branches.html#Buddhism|publisher= Adherents.com |title= Lamaism (Vajrayana/Tibetan/Tantric|quote= Adherents.com estimates twenty million for |accessdate= 2015-04-18}}</ref> Egyik legjelesebb képviselője a [[Nobel-békedíj]]as [[Tendzin Gyaco|14. dalai láma]] ([[Tendzin Gyaco]]). A vallási élet tibeti központja [[Lhásza|Lhászában]] van. Itt található a legfőbb vallási vezető rezidenciája, a [[Potala palota]]. A Magyarországnál mintegy 25-ször nagyobb Tibet ma [[Kína]] egyik tartománya az 1950-es évekbeli kínai annekció[[annexió]] következményeként. A dalai láma jelenleg [[India|Indiában]] él, emigrációban.<ref>{{cite web|url=http://dalailama.com/|publisher= Dalailama.com|title= http://dalailama.com/biography|accessdate=2015-04-29}}</ref>
 
A tibeti buddhizmus tanításai szerint a [[Szamszára (buddhizmus)|létforgatag]] egyes állomásai, így az [[Újjászületés (buddhizmus)|újjászületés]] és halál közti átmenetek megismerhetők, irányíthatók, és a vadzsrájána tantrikus módszereivel az új testben esedékes születés irányítható, befolyásolható. A halál után a lény mintegy negyvenkilenc napig egy köztes állapotba kerül (ez az úgynevezett ''bardo''), ahonnan ennek leteltével egy meghatározott színű fény vezérli új létállapotába. Ez az új létállapot lehet valamelyik [[Déva (buddhizmus)|mennyország]]ban, [[Az emberi lény a buddhizmusban|földi létben]], de akár valamelyik hideg vagy forró [[Naraka (buddhizmus)|pokolban]] is, ahol el kell töltenie egy bizonyos időszakot újabb reinkarnálódásáig. Hogy melyikbe kerül, és milyen minőségében (lehet ember, [[Állatok a buddhizmusban|állat]], [[Aszúra (buddhizmus)|félisten]], [[Préta|éhes szellem]]) születik újjá, azt karmája dönti el. A tibeti buddhizmusban azonban a karma nemcsak előző életünk cselekedeteinek függvénye, hanem működését az új lény hasznossága is befolyásolja, amit a világmindenség számára be fog tölteni. A ''Bardo tödol ''(népszerű nevén a ''Tibeti halottaskönyv'', hívebb fordításban a ''Köztes létből hallás útján való megszabadulás'' ) útmutatásait követve a tibetiek hite szerint az azt követő lény képes irányítani újjászületését, sőt még arra is képes, hogy az újjászületések láncolatából ([[szanszára|szanszárából]]) megszabadulva elérje a [[Nirvána|nirvánát]].{{refhely|Nagy Károly|99. o.}} Amikor a test meghal, a lélek vándorlásnak indul, és a legelőnyösebb módon próbál újjászületni. Már a haldoklás során egy tanult láma elkezdi a Bardo tödol felolvasását a haldoklónak, és folytatja ezt 49 napig, még akkor is, ha a reinkarnáció nem valósul meg, mivel az elhunyt ez alatt az idő alatt eléri a megszabadulás állapotát. Erre azonban igen kevés az esélye.{{refhely|Gánti|131. o.}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tibet