„Zöldmoszatok” változatai közötti eltérés

Felépítésük változatos: lehetnek egysejtűek ([[gombostűfejmoszat]]), [[sejttársulás]]ok ([[harmonikamoszat]]), sejtfonalasak ([[békanyál]]), lemezesek ([[tengeri salátatengerisaláta]]), [[telepes növények|telepesek]] ([[csillárkamoszatok]]). Ősibb, sejtfal nélküli típusaik sejtjeiben [[vakuólum]]ok helyett [[lüktető űröcske|lüktető űröcskék]] vannak, amelyek folyamatosan pumpálják kifelé a beáramló vizet. Később kialakult formáik már [[sejtfalasak]], sejtjeikben egy-egy nagy, központi vakuólummal. Az említettekhez hasonló ősi tulajdonságok már csak a többnyire 2 vagy 4 közel egyforma hosszú ostort viselő, vörös szemfoltos ([[stigma]]) [[zoospóra|zoospóráikban]] és ivarsejtjeikben fordulnak elő. A [[járommoszatok]] osztályában már a zoospóráknak és az [[ivarsejt]]eknek sincs ostora. A mozgó alakok [[fototaxis]]ra képesek: a gyenge fény felém illetve az erős fénytől távolodva úsznak.

A '''[[valódi zöldmoszatok]]''' ''(Chlorophyta)'' törzsébe (korábban ''Chlorophyceae'' osztály) tartozó fajok mindenekelőtt [[monadális]], [[trichális]], [[szifonokladális]] és [[szifonális]] szerveződési szint fordul elő. Az [[ostoros zöldmoszatok]] [[rend (rendszertan)|rendjébe]] ''(Volvocales)'' tartozó fajok ostorokkal mozognak és sejttársulásokat (''colonia'', ''coenobium'') alkotnak. Akár 20000 sejtet is tartalmazó kocsonyás [[cönóbium]]aik már szabad szemmel is észrevehetők. A ''[[Chlamydomonas]]'' [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségbe]] tartozó fajok szilárd sejtfalúak, de két ostorral önálló mozgásra is képesek. A ''[[Pediastrum]]'', a ''[[Chlorella]]'' és a ''[[Scenedesmus]]'' nemzetség fajai [[kokkális]] sejtjei gyakran sejttársulásokat képeznek. Az ''[[Ulothrix]]'' fajok teste el nem ágazó fonalakból áll. A ''[[Cladophora]]'' fajok sejtjei szifonokladálisak, a ''[[Codium]]'', a ''[[Caulerpa]]'' és az ''[[Acetabularia]]'' (ernyőalgák) fajokéi pedig szifonálisak. A [[tengeri salátatengerisaláta]] ''(Ulva lactuca)'' és az ''[[Enteromorpha]]'' fajok [[szövettelepeket]] alkotnak.