Főmenü megnyitása

Módosítások

Külső hivatkozás
|wikicommons =
}}
'''Irsai István''' (Izraelben felvett nevén: פסח עיר-שי, magyaros átírásban: Peszach Ir-Sai) ([[Budapest]], [[1896]]. [[október 6.]] – [[Tel-Aviv]], [[1968]]. [[július 31.]]) grafikusművész, plakáttervező, belsőépítész. Pályafutását Magyarországon kezdte. Sokoldalú művész volt, de itthon elsősorban neves plakáttervezőként vált ismertté <ref name=autogenerated4>[https://www.google.hu/search?q=irsai+istv%C3%A1n&newwindow=1&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=MFaHU-aJEYWE4gT9-4DQDg&ved=0CEcQsAQ&biw=1366&bih=643] Irsai István által tervezett reklámplakátok és grafikák</ref>. 1944-ben a holokauszt elől [[Palesztina|Palesztinába]] menekült, itt és a később megalakult [[Izrael]] államban szintén sikeres és elismert grafikusművész lett.
 
==Életpályája==
A házaspár 1929-ben tért vissza Budapestre és az ezt követő másfél évtizedben Irsai tekintélyes elismertséget és hírnevet szerzett magának itthon és külföldön plakátterveivel, reklámgrafikáival, az ezeknél alkalmazott újszerű, "Jumbo" technikájával.<ref>{{cite web|url=http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/2612/|author=Kálmán Tünde|title=LeHaim|accessdate=2016-3-13}}</ref> Megrendelői nagy gyárak (Emergé gumiabroncs, Flora szappagyár, Gázgyár, Lampart Zománcipari Művek, Kokron (Nor-Coc), Tungsram, Weiss Manfréd), cigarettamárkák (Modiano, Diadal), színházak (pl. Vígszinház) stb. voltak.<ref name=autogenerated1 /><ref>{{cite web|url=http://www.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/1802_irsai_a_modernista_designer|title=Irsai a modernista designer|accessdate=2014-5-28}}</ref> 1939-től a palesztinai kivándorlás támogatására is készített plakátokat az OMZSA (Országos Magyar Zsidó Segítő Akció) megrendelésére.
 
1944-ben életében nagy fordulat állt be. Rokonságának jelentős része a [[Zsidó holokauszt Magyarországon|holokauszt]] áldozatává lett, ő, felesége és gyermekei azonban az 1944. június 30-án indult ún. [[Kasztner Rezső|Kasztner-vonattal]] ki tudtak menekülni az országból. Először [[Bergen-belseni koncentrációs tábor|Bergen-Belsen]]be, az ottani koncentrációs táborba vitték őket, ahol egy elkülönített részen hónapokig várakozniok kellett – ez alatt készítette híressé vált bergen-belseni képeslap sorozatát, amely ironikus rajzain mindig szögesdrót kerítésen át ábrázolja a tábort épületeit, a háromemeletes priccseket, az egyre csökkenő kenyéradagot, az ehetetlen ételeket.<ref name=autogenerated4 /> Végül december 4-én jutottak át [[Svájc]]ba, majd onnan tovább Palesztinába, ahova 1945 nyarán érkeztek meg.<ref name=autogenerated1 /><ref name=autogenerated3 />
 
Izraelben "otthon" érezte magát, hiszen az 1920-as években már élt ott. Ez nagyban megkönnyítette a beilleszkedésüket. Kereskedelmi reklámokat, plakátokat, bélyeget tervezett, de emellett foglalkozott belsőépítészettel, üzletportálok tervezésével, sőt bútortervezéssel is.<ref name=autogenerated1 /> Az [[UNESCO]]-nak készített bélyegterveiért többször ki is tüntették.<ref>{{cite book|author=Főszerk.: Zádor Anna és Genthon István|title=Művészeti lexikon, 2. köt. 462. old. Irsai István szócikk|publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest|year=1966}}</ref> Izrael állam megalakulását (1948) követően plakátjain az új állam aktuális kérdései is megjelentek: kibucok építését, iskolák alapítását propagálták, pártok népszerűsítését szolgálták.