Főmenü megnyitása

Módosítások

68 bájt hozzáadva ,  6 hónappal ezelőtt
Külső hivatkozás pontosítása
|wikicommons =
}}
'''Irsai István''' (Izraelben felvett nevén: פסח עיר-שי, magyaros átírásban: Peszach Ir-Sai) ([[Budapest]], [[1896]]. [[október 6.]] – [[Tel-Aviv]], [[1968]]. [[július 31.]]) grafikusművész, plakáttervező, belsőépítész. Pályafutását Magyarországon kezdte. Sokoldalú művész volt, de itthon elsősorban neves plakáttervezőként vált ismertté <ref name=autogenerated4>[{{cite web|url=https://www.google.hu/search?q=irsai+istv%C3%A1n&newwindow=1&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=MFaHU-aJEYWE4gT9-4DQDg&ved=0CEcQsAQ&biw=1366&bih=643] |title=Irsai István által tervezett reklámplakátok és grafikák|accessdate=2019-6-9}}</ref>. 1944-ben a holokauszt elől [[Palesztina|Palesztinába]] menekült, itt és a később megalakult [[Izrael]] államban szintén sikeres és elismert grafikusművész lett.
 
==Életpályája==
Nagy érdeklődést mutatott a [[cionizmus]] iránt és 1925-ben Palesztinába emigrált. A tel-avivi városházán építészként dolgozott és a városban legalább egy [[Bauhaus]] stílusú ház az ő nevéhez fűződik.<ref name=autogenerated3 /> 1927-ben Tel-Avivban az ott élő, magyar származású író, [[Avigdor Hameiri]] ''HaKumkum'' (Az üst) néven megalapította az első héber nyelvű szatirikus színházat és Irsait mint díszlet- és plakáttervezőt foglalkoztatta.<ref>{{cite web|url=http://baderech.hjm.org.il/Article.aspx/Hu/HameiriAvigdor|title=Avigdor Hameiri|accessdate=2014-5-28}}</ref> Később a ''Matateh Színháznál'' végezte ugyanezt a munkát.<ref name=autogenerated3 /> Megtervezte a héber betűk ma is használt, egyszerűsített formáját, elsősorban plakátok, újságcímek, feliratok készítéséhez.<ref>{{cite web|url=http://www.oszk.hu/hirek/irsai-istvan-modernista-designer|title=Budapesttől Tel-Avivig – Irsai István modernista designer|accessdate=2016-2-7}}</ref> (Ennek a betűkészletnek a megalkotását [[Haim Nachman Bialik]] író inspirálta, róla nevezte el a betűkészletet ''Haim''nak.<ref>{{cite book|author=Denz, Rebekka & al.|title=100jähriges Jubiläum Tel Avivs|url=https://books.google.co.il/books?id=3Qy7oxhi0ZEC&q=Ir-Shai&hl=hu&source=gbs_word_cloud_r&cad=4#v=snippet&q=Ir-Shai&f=false|publisher=Universitätsverlag Potsdam|pages=25-29}}</ref>)<ref name=autogenerated3 /> Tervezett plakátokat, emblémákat (erről 1929-ben cikket is írt a Múlt és Jövő című folyóiratba ''Egy romantikus divat Erec-Izraelben'' címmel<ref>{{cite web|url=http://baderech.hjm.org.il/Mechkarim/Hu/Irsai_1929_22-23.pdf|title=Egy romantikus divat Erec-Izraelben|accessdate=2014-5-28}}</ref>), rajzolt könyvborítókat stb. Mindemellett egy moziban a némafilmek aláfestő zenéjét adta elő hegedűn. Ebben az időszakban vette feleségül a szintén magyar származású Levkovits Aranyt és vette fel a héber Pészach Ir-Sai (angolosan: Pesach Ir-Shay) nevet.<ref name=autogenerated1 />
 
A házaspár 1929-ben tért vissza Budapestre és az ezt követő másfél évtizedben Irsai tekintélyes elismertséget és hírnevet szerzett magának itthon és külföldön plakátterveivel, reklámgrafikáival, az ezeknél alkalmazott újszerű, "Jumbo" technikájával.<ref>{{cite web|url=http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/2612/|author=Kálmán Tünde|title=LeHaim|accessdate=2016-3-13}}</ref> Megrendelői nagy gyárak (Emergé gumiabroncs, Flora szappagyár, Gázgyár, Lampart Zománcipari Művek, Kokron (Nor-Coc), Tungsram, Weiss Manfréd), cigarettamárkák (Modiano, Diadal), színházak (pl. Vígszinház) stb. voltak.<ref name=autogenerated1 /><ref>{{cite web|url=http://www.magyarmuzeumok.hu/kiallitas/1802_irsai_a_modernista_designer|title=Irsai a modernista designer|accessdate=2014-5-28}}</ref><ref name=autogenerated4 /> 1939-től a palesztinai kivándorlás támogatására is készített plakátokat az OMZSA (Országos Magyar Zsidó Segítő Akció) megrendelésére.
 
1944-ben életében nagy fordulat állt be. Rokonságának jelentős része a [[Zsidó holokauszt Magyarországon|holokauszt]] áldozatává lett, ő, felesége és gyermekei azonban az 1944. június 30-án indult ún. [[Kasztner Rezső|Kasztner-vonattal]] ki tudtak menekülni az országból. Először [[Bergen-belseni koncentrációs tábor|Bergen-Belsen]]be, az ottani koncentrációs táborba vitték őket, ahol egy elkülönített részen hónapokig várakozniok kellett – ez alatt készítette híressé vált bergen-belseni képeslap sorozatát, amely ironikus rajzain mindig szögesdrót kerítésen át ábrázolja a tábort épületeit, a háromemeletes priccseket, az egyre csökkenő kenyéradagot, az ehetetlen ételeket.<ref name=autogenerated4 /> Végül december 4-én jutottak át [[Svájc]]ba, majd onnan tovább Palesztinába, ahova 1945 nyarán érkeztek meg.<ref name=autogenerated1 /><ref name=autogenerated3 />