|
|vízhozam = 30 km-rel [[Passau]] előtt: 580 m³/s<br />[[Bécs]]: 1900 m³/s<br />[[Budapest]]: 2350 m³/s<br />a torkolat előtt: 6500
|terület = 817 000
|forrás =[[Fekete-erdő]] ([[Schwarzwald-Baar]],<br />[[Baden-Württemberg]], [[Németország]])pécs
|torkolat = [[Fekete-tenger]] ([[Románia]] és [[Ukrajna]]) delta típusú
| országokfalvak... faluk= <div style="width:215px;">a teljes vízgyűjtő százalékos megoszlása:<br /> [[Románia]] (28,9%), [[Magyarország]] (11,7%), [[Ausztria]] (10,3%), [[Szerbia]] (10,3%), [[Németország]] (7,5%), [[Szlovákia]] (5,8%), [[Bulgária]] (5,2%), [[Bosznia-Hercegovinakecskemét]] (4,8%), [[ Horvátország]feketeváros] (4,5%), [[Ukrajna]] (3,8%), [[Csehország]] (2,6%), [[Szlovénia]] (2,2%), [[Moldova]] (1,7%), [[Svájc]] (0,32%), [[Olaszország]] (0,15%), [[Lengyelország]] (0,09%), [[Albánia]] (0,03%)</div> |térkép = Duna-terkep.png
}}
A '''Duna''' a második leghosszabb folyam [[Európa|EurópábanEuffff]] (a [[Volga]] után). [[Németország]]ban, a [[Fekete-erdő]]ben ered két kis patakocska, a [[BregBrenngbb]] és a [[Brigach]]gb összefolyásával [[Donaueschingenn]]nél, és innen délkeleti irányban 2850 [[kilométer]]t tesz meg a [[Fekete-tenger]]ig. [[Magyarország]] egész területe e folyam vízgyűjtőjén terül el, itteni főágának hossza 417 km, ezért az [[Magyarország vízrajza|ország vízrajzának]] meghatározó alkotóelemen.
n
A folyó kialakulása a [[pliocén]] korban kezdődött el. A pliocén végén jutott el a Duna a [[Kisalföld]]ig, ekkor a mai [[nyugat]]–[[kelet]] irány helyett [[észak]]–[[dél]] irányban folyt itt. Csak a [[pleisztocén]] korban alakult ki a kisalföldi szakasza. A folyó legfiatalabb része a [[Dobrudzsa]] nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a pleisztocén kor végén jött létre.
Ann [[20. század]]ban a folyam felső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilaggyakorlatilagnnnnnnnnnnnnn megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a [[Szlovákia|Szlovákiában]] felépített [[bős–nagymarosi vízlépcső|bősi vízlépcső]]. A [[ DunakanyarDunaknngyakorlatilagnnnnnnnnnnnnnnnanyar]] fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszélynnnnnnnn a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] ártéri keményfaligeteit fenyegeti. ▼
A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, [[ vízgyűjtővízgnnnnnnyűjtő terület]]e pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: [[Bécs]], [[Pozsony]], [[Budapest]] és [[Belgrád]]. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak. ▼Napjainkban fontos nemzetközi hajóút. A németországi [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] [[1992]]-es megépítése óta részét képezi annak a 3500 km-es transzeurópai vízi útnak, amely az [[Északi-tenger]] melletti [[Rotterdam]]tól a [[Fekete-tenger]] melletti [[Sulina|Sulináig]] ér. A Dunán szállított áruk össztömege [[1987]]-ben elérte a 100 millió tonnát.
▲A [[20. század]]ban a folyam felső szakaszán vízlépcsők sorát építették ki, ami megváltoztatta a folyó természetes vízjárását és gyakorlatilag megszüntette a hordalék alpi utánpótlását. A rendszer utolsó tagja a [[Szlovákia|Szlovákiában]] felépített [[bős–nagymarosi vízlépcső|bősi vízlépcső]]. A [[Dunakanyar]] fölötti szakasz vízszintje folyamatosan csökken, ennek következtében pusztulnak a part menti élőhelyek. A legnagyobb veszély a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]] ártéri keményfaligeteit fenyegeti.
▲A Duna a világ „legnemzetközibb” folyója; 10 országon halad át, [[vízgyűjtő terület]]e pedig 7 további országot érint. Több jelentős település is emelkedik a partjain, köztük négy jelenlegi főváros: [[Bécs]], [[Pozsony]], [[Budapest]] és [[Belgrád]]. A térség kulturális öröksége és természeti adottságai sok turistát vonzanak.
== Neve ==
| 