„Elbeszélő költemény” változatai közötti eltérés

a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:1F00:2700:F052:C388:308D:D5D9 (vita) szerkesztéséről 12akd szerkesztésére)
Címke: Visszaállítás
== Régebbi meghatározása ==
A [[19. század]] végi ''[[A Pallas nagy lexikona]]'' szerint:
* mind az a verses elbeszélés, ami az epozeposz, epopeia, verses regény, ballada, románc, mese határozottabb fogalommal összekötött neve alá nem foglalható. Az eposztól világnézetének konkrétebb jellege és kereteinek szűkebb terjedelme különbözteti meg; benne is, mint a regényben egyesek sorsa és jelleme körül forog a dolog, de a verses regénytől is megkülönbözteti bonyodalmának egyszerübbegyszerűbb volta. A balladától az epikusabb, részletezőbb előadás különbözteti meg. Általán aféle mű, mint a prózai elbeszélés, csakhogy verses formáju. Terjedelme szerfölött különböző. Arany a Tolit is K.-nek nevezte, mig a Fülemile is K. A modern K. egyik iránya az, melyet Byron kezdett meg és Puskin is művelt: az alanyi elemekkel vegyített K., ami ismét lehet lirai (Arany: Katalin), vagy humoros (Arany: Bolond Istók, Gyulai: Romhányi), vagy szatirikus stb.<ref>{{Forrásjelzés-Pallas |szócikk=Költői elbeszélés |url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006034.html#5 |elérés ideje=2018-11-02 }}</ref>
 
== Története ==
=== Közepes epika körébe sorolhatóak ===
* Vörösmarty Mihály: ''Cserhalom'' (1825), ''Tündérvölgy'' (1826), ''A Délsziget'' (1826)
* [[Garay János (költő)|Garay János]]: ''[[Az obsitos]]'' (1843)
 
=== Modern változat ===