„Klagenfurt am Wörthersee” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a felső index 2/3 csere AWB |
a →Újkor: kiegészítés |
||
137. sor:
A magyar szabadságharc után [[Görgei Artúr|Görgey Artúrt]] Klagenfurtba internálták. 1858 után a szomszédos Viktringben élt a kiegyezésig.
[[Fájl:Klagenfurt Stadttheater 28012008 02.jpg|bélyegkép|AZ 1910-ben épült városi színház]]
Az 1848-as polgári forradalom után Karintia visszakapta önálló koronatartományi státuszát és a tartományi kormányzat Klagenfurtban jött létre. 1850-ben megalakult a városi önkormányzat. 1863-ban a Déli vasút elérte a várost. A következő évben megalakult az első karintiai önkéntes tűzoltócsapat, amelynek működése modellül szolgált a Monarchia hasonló szervezetei számára. A város gyors ütemben terjeszkedett, bekebelezve a szomszédos falvakat és elővárosokat. Megépült az evangélikus János-templom (1863–1866), a Karintiai Tartományi Múzeum (1884), a tartományi kórház (1895) és a városi színház (1910). 1885-ben megnyitotta kapuit az első karintiai kiállítás (a mai Klagenfurti vásár elődje).<ref>Dieter Jandl: ''Klagenfurt. Historischer Überblick''. Klagenfurt 2009, S. 45.</ref> Emellett viszont a városi tanács 1896-ban elvetette az elektromosság bevezetését és a vasúti igazgatóság befogadását (utóbbi Villachba költözött). Néhány évvel később, 1903-ra mégis kiépült az elektromos közvilágítás,
===A 20. század===
Az [[első világháború]] nem érintette közvetlenül a várost (bár 2214 polgára elesett a frontokon), csak a fegyverszünet után kellett elszállásolnia a frontról visszatérő katonákat. A megalakuló [[Jugoszláv Királyság]] magának követelte a szlovénlakta Dél-Karintiát, csapatai átlépték az ideiglenes határvonalat és 1919. június 6-án megszállták Klagenfurtot. A tartományi kormányzat előbb [[Spittal an der Drau|Spittalba]], majd [[Sankt Veit an der Glan|Sankt Veit]]-be költözött. Július végére a [[párizsi békekonferencia]] nyomására kivonták a katonákat, a vitatott területek hovatartozásáról pedig népszavazás döntött 1920 októberében.
|