„Első acentejói csata” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új, az angol Wikipedia cikkéből
(Nincs különbség)

A lap 2019. június 12., 15:14-kori változata

Az első acentejói csatát 1494. május 31-én vívták Tenerife szigetén az őslakó guancsok a sziget meghódítására törő spanyolok ellen. A kezdetleges fegyverekkel felszerelt bennszülöttek nagy győzelmét hozta, de egy jobban felszerelt, harcedzett spanyol sereggel szemben néhány hónappal később már alulmaradtak és a sziget végül a Kasztíliai Királyság részévé vált.


A spanyol csapatokat Alonso Fernández de Lugo vezette, aki a Adelantado )katonai kormányzó címét viselte, és Tenerife meghódításának finanszírozására a saját javait adta el. Misszionáriusok már korábban elkezdték a tenerifei guancsok megtérítését. A sziget guancs királyságainak (menceyato) egy része barátságos volt a spanyolokhoz, mint Guimar, Abona, Adeje és később Anaga. Ezekre a spanyolok a bandos de paz kifejezést használták.


Fernández de Lugo Añazónál szállt partra április végén, a mai Santa Cruz de Tenerife közelében és megerősített tábort épített el Real de Santa Cruz néven. A sziget belseje felé haladva Fernández de Lugo megerősítette a barátságot a bandos de paz csoporttal és igyekezett hasonló viszonyt kialakítani a többi királysággal, köztük Taoróval. Ennek uralkodója, Bencomo azonban elutasította a közeledést és Kasztília-ellenes szövetséget kovácsolt Tacoronte, Tegueste, Daute és Icod királyságok részvételével.


A háború során Fernández de Lugo serege az acentejói régió felé tartva áthaladt a mai San Cristóbal de La Laguna város területén. A kasztíliaik óriási hibát követtek el, amikor úgy döntöttek, hogy a Barranco de San Antonio )guancsul Farfan) szakadékban haladnak tovább. Páncéljuk, pajzsaik és puskáik nagy technológiai fölényt biztosítottak a spanyoloknak. A meztelenül, kövekkel és fa lándzsákkal a magasból harcoló guancsok mégis előnybe kerültek ezen a terepen. A spanyolok az emelkedőkat borító sűrű fás bozót miatt nem tuftak manőverezni a lovaikkal. A 3300 főből álló, encomo és féltestvére, Tinguaro vezette guancsok előnyt kovácsoltak helyismeretükből. Miközben Tinguaro 300 emberével megtámadta a spanyolok előcsapatát, Bencomo 3000 fős csapata hátulról támadt és szétszórta az európaiak hátvédjét.