„Mihail Szergejevics Gorbacsov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
81. sor:
Gorbacsov cselekedeteiben nem maradt magára. Bár a [[Leonyid Iljics Brezsnyev|Brezsnyev]]-időszakra elsősorban a gazdasági stagnálás volt jellemző, valójában több gazdasági kísérlet is zajlott, elsősorban a gazdasági társaságok szervezete és a nyugati gazdasági társaságokkal kialakítandó vegyesvállalatok területén. Számos reformötlet volt terítéken a reformszemléletű, technokrata vezetők megbeszélésein, akik gyakran használták a [[Komszomol]] vitaköreit vitafórumnak. Az úgy nevezett „Komszomol-generáció” lett Gorbacsov legelkötelezettebb hallgatósága, számos posztkommunista üzletember és politikus kezdte itt pályáját, különösen a [[Baltikum]]ban.
Főtitkárrá választása után Gorbacsov „puha” reformprogram beindítását javasolta, amelyet az SZKP Központi Bizottsága áprilisi plénuma el is fogadott. Egy májusban, Leningrádban elmondott beszédében már a mélyreható reformok mellett állt ki. A reformok személyi változtatásokkal kezdődtek, ezek között a legfigyelemreméltóbb volt [[Andrej Andrejevics Gromiko|Andrej Gromiko]] külügyminiszter leváltása és [[Eduard Sevardnadze]] kinevezése helyére. Gromiko, akit a Nyugat csak „Nyet úrként” ismert, 28 éve volt külügyminiszter, régi gondolkodásúnak tartották. Robert D. English megjegyzi, hogy bár Sevardnadze
Gorbacsov első jelentős intézkedése az 1985-ös alkoholreform volt, amellyel a Szovjetunió-szerte hatalmas méreteket öltő [[alkoholizmus]] visszaszorítása volt a célja. A [[vodka]], a [[Bor (ital)|bor]] és a [[sör]] árait jelentősen megemelték, eladásukat korlátozták. Azokkal szemben, akiket munkahelyükön vagy közterületen részegen találtak, eljárást kezdeményeztek. Betiltották az alkoholfogyasztást a nagy távolságú vonatokon és nyilvános helyeken. Több ismert alkoholgyárat bezártak, lebontottak. Filmekből kivágták azokat a jeleneteket, amelyekben alkoholt fogyasztanak. A reform gyakorlatilag semmilyen hatással nem volt az országban lévő alkoholizmusra, azonban jelentős csapást mért az állami költségvetésre, [[Alekszander Nyikolajevics Jakovlev]] szerint körülbelül 100 milliárd rubeles kiesést okozott, miután az alkoholgyártás és -forgalmazás a fekete gazdaságba vonult át. Sokak szerint ez a reform volt az első azoknak a sorában, amelyek hibás kidolgozottságuk miatt végül, hat évvel később, a Szovjetunió bukásához vezettek.
=== 1986 ===
| |||