„Mihail Szergejevics Gorbacsov” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
107. sor:
1989 márciusában és áprilisában a Szovjetunió teljes területén képviselői választásokat tartottak az új [[Állami Duma|Dumába]]. [[1990]]. [[március 15.|március 15-én]] Gorbacsovot megválasztották a Szovjetunió első új, végrehajtói hatalommal is rendelkező elnökévé, egyedüli indulóként az összes képviselői szavazatok 59%-át szerezve meg.
A Kongresszus május 25-én ült össze. Elsőként megválasztották a Duma képviselőit a [[Legfelsőbb Tanács (Szovjetunió)|Legfelsőbb Tanácsba]]. Az új Kongresszus azonban nehézséget is jelentett Gorbacsovnak – az üléseket élőben közvetítette a televízió, az egyszerű emberek pedig, az ott elhangzott kemény kritikai észrevételek hallatán egyre határozottabban kezdték követelni a reformok végrehajtását. A választásokban sok pártjelölt elbukott. [[Borisz Nyikolajevics Jelcin|Borisz Jelcint]] pedig [[Moszkva|Moszkvában]] képviselővé választották, aki Gorbacsov egyik legfőbb kritikusaként tért vissza a politikai életbe.
Az 1989-es év további részét az egyre súlyosbodó nemzetiségi kérdések valamint a [[keleti blokk]] drámai összeomlása határozták meg. Annak ellenére, hogy a nemzetközi kapcsolatokban soha nem látott eredmények születtek; hogy a Szovjetunió 1989 januárjában befejezte kivonulását Afganisztánból, és hogy a szovjet–amerikai tárgyalások jó ütemben folytatódtak [[George H. W. Bush]] és Gorbacsov között, a hazai reformfolyamat a reformisták és a konzervatívok vitájának csapdájában vergődött. Az előbbiek a reform bevezetésének tempóját kritizálták, a konzervatívok pedig annak mélységét. Gorbacsov leírja, hogy megpróbált közös platformot találni a két eltérő csoport között, de ez csak további kritikákat szült.
November 9-én a ''[[Német Demokratikus Köztársaság]]'' (NDK) lakossága – egy az ország diktatórikus vezetése ellen szervezett demonstráció végén – lerombolta a [[berlini fal]]at. Minden korábbi tüntetéssel ellentétben, ahol a kommunista NDK (szovjet támogatással) katonai erővel lépett közbe, Gorbacsov úgy döntött, hogy nem avatkozik bele a német folyamatokba. Kijelentette, hogy a német egyesülés végeredményben Németország belügye.
|