„Mihail Szergejevics Gorbacsov” változatai közötti eltérés

A ''peresztrojka'' és a keretein belül megvalósítandó reformokat az SZKP [[1986]]. március–áprilisban megtartott [[Az SZKP Kongresszusa|XXVII. kongresszusa]] is jóváhagyta és párthatározat szintjére emelte. A reformok ütemét sokan mégis túl lassúnak értékelték. Több történész, köztük Robert D. English, azzal magyarázták a jelenséget, hogy felgyorsult az elkülönülés az „új gondolkodók” és a konzervatívok elitjei között; a konzervatív tábor szándékosan hátráltatta, néha akadályozta a változás folyamatát. Ez különösen jól megfigyelhető volt a [[Csernobili atomerőmű-baleset|csernobili atomkatasztrófa]] során. A baleset során, írja English, Gorbacsovot és társait „félreinformálta a hadiipari komplexum”, a konzervatívok „elárulták” azzal, hogy nem bocsátották rendelkezésre a teljes igazságot a katasztrófa súlyosságáról, ezzel késleltették a hivatalos választ.<ref name=RDEnglish/> Jack F. Matlock Jr. hangsúlyozza, hogy Gorbacsov utasította a hatóságokat a teljes igazság nyilvánosságra hozatalára, de „a szovjet bürokrácia megakadályozta ezt”.<ref name="Matlock">Matlock, J. F. Jr., ''Reagan and Gorbachev: How the Cold War Ended'', 2004</ref> A szovjetek késlekedését elítélte a nemzetközi politika, sokan éppen Gorbacsovot hibáztatták. Ennek ellenére a csernobili katasztrófa egy szempontból pozitív eredményt hozott, írja English, mivel Gorbacsov és reformertársai hatalmas bel- és külföldi lökést kaptak a reform felgyorsítására.<ref name=RDEnglish/>