Wikipédia

„Nemesnépi Marton család” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
A nemesnépi Marton család [[1562]]-ben újabb közös nemesi adományban részesült több más [[nemesnép]]i lakos családdal együtt. Ekkor nemesnépi Marton György, Pál, Ambrus és István képviselték a családot.<ref name="helytortenetilexikonnemesnep">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_Hl_17/?query=SZO%3D(marthon%20gy%C3%B6rgy)&pg=144&layout=s|title=Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Náprádfa-Ozmánbük) Nemesnép 17.341. 60}}</ref> Leszármazottjuk a kálvinista nemesnépi Marton Ferenc ([[1700]]-[[1760]]), [[nemesnép]]i birtokos, aki a [[18. század]] első felében élt, és [[1725]]. [[április 17.|április 17-én]] [[Nemesnép]]en vette feleségül nemesnépi Szakály Krisztina (fl. [[1725]]–[[1737]]) úrhölgyet, nemesnépi Szakály György leányát. A nemesnépi Szakály család ősei, Szakaly István, Benedek, Péter és András [[1566]]-ban nemesség- és birtokadományban részesültek [[Miksa magyar király]] kegyéből; ők szintén a nemesnépi határőri családokhoz tartoztak.<ref>A 39 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1809 - N°. 9839. </ref>
 
Nemesnépi Marton Ferenc és nemesnépi Szakály Krisztina gyermeke a már római katolikusként megkeresztelve idősebb nemesnépi Marton György ([[1730]]-[[1795]]) [[táblabíró]] volt. [[1730]]-ban született [[Nemesnép]]en, és [[1767]]. [[december 12.]]-én esküdtként tevékenykedett; az utolsó ismert említése zalai esküdként [[1769]]. [[március 3.]]-án kelt. Marton György [[1772]]. [[október 1.]]-je és [[1780]]. [[április 15.]]-e között az egerszegi járás alszolgabírája volt, majd [[1781]]. [[szeptember 24.]]-e és [[1786]]. [[június 14.]]-e között a [[zalalövő]]i járás főszolgabírája.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338–2000. Zalaegerszeg. 267.o.</ref> Marton György [[1761]]. [[június 21.]]-én feleségül vette [[Zalaegerszeg]]en boczföldi Visy Anna ([[1743]]-[[1817]]) kisasszonyt; Visy Anna szülei, boczföldi Visy István, aki [[1742]] és [[1746]] között zalai esküdt, [[andráshida]]i birtokos, és bodorfalvibaranyavári Baranyay Orsolya voltak.<ref name="martongyörgyvisiannaházasság">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:939J-TK93-9R?i=504&cat=407397|title=familysearch.org Marton György és Visy Anna házassága - Zalaegerszeg - boldogfai Farkas Ákos András adattárából}}</ref> Az [[1767]]-ei úrbárium összeírásában Visy Anna [[Bocfölde|Bocföldén]] földbirtokosként szerepelt a többi boczföldi Visy rokonával együtt; ekkor Marton Györgynének egy szabad-menetelű jobbágya volt.<ref name="boczfölde">{{Cite web|url=https://archives.hungaricana.hu/en/urberi/view/zala-bocfolde/?document=1&pg=27&bbox=8%2C-1875%2C1497%2C-1095|title=Urbárium 1767 ZALA Bocfölde}}</ref> Az [[1779]]-ben készült úrbéri összeírásban, nemesnépi Marton Györgyné boczföldi Visy Anna szerepelt nemes Kiss Jánossal együtt mint 4 házas zsellérnek a tulajdonosa a [[Kispáli]] nevű településen.<ref>Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény. (Kerkakutas-Kisszentgróg). Kispáli 12.257. 60</ref> [[1797]]-ben Visy Anna, aki ekkor már Marton György özvegye, fiával, ifjabb Marton Györggyel együtt pereskedett rokonaival [[Zalaegerszeg]]en.<ref name="jakabfaibernathcsalad">{{Cite web|url=http://www.vaml.hu/Segedletek/Fond/Fond_13.html|title=Vas megyei levéltár. XIII.3. A jakabfai Bernáth család iratai 1338-1841}}</ref>
 
Ifjabb nemesnépi Marton György ([[1767]]-[[1843]]) [[táblabíró]], idősebb Marton György és boczföldi Visy Anna egyetlen gyermeke, a Kőszegi Gimnáziumban végezte tanulmányait.<ref name="kőszegi">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/ZALM_zgy_31_muvtorttan/?pg=55&layout=s&query=nemesn%C3%A9p|title=Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)Kapiller Imre: Zalai diákok Kőszegen a XVIII. század utolsó évtizedeiben}}</ref> Felnőtt korában, jogi képesítése után, a lövői járás esküdtje lett [[1795]]. [[május 4.]]-e és [[1798]]. [[június 19.]]-e között.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338–2000. Zalaegerszeg. 297.o.</ref> Amikor az [[1795]]-ben nemes Göde István nemesnépi lakós gyújtogatásnak indult, és terrorizálta a szomszéd falvakat, csupán nemesnépi Marton György esküdt akarta megakadályozni a bűntettet (az akkori zalai alispán, Mlinárics Lajos, tehetetlen volt a hatalmaskodó nemesi jogaival szemben). A végén, mintegy 500-an vették körül és végeztek nemes Göde Istvánnal.<ref name="magyarpajzsgödeistván">{{Cite web|url=http://library.hungaricana.hu/hu/view/MagyarPaizs_1903/?query=SZO%3D(g%C3%B6de%20istv%C3%A1n)&pg=273&layout=s|title=Magyar Paizs, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)1903-08-27 / 35. szám}}</ref> Marton György később a lövői járás alszolgabírája lett [[1798]]. [[június 19.]]-e és [[1815]]. [[november 8.]]-a között.<ref>Molnár András. (2000) Zala megye archontológiája 1338–2000. Zalaegerszeg. 279.o.</ref> Tekintetes és nemzetes ifjabb nemesnépi Marton György úr [[1796]]. [[január 31.]]-én [[Söjtör]]ön,<ref name="martongyörgypatayrozália">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSV4-R5ZQ?i=17&cat=407056|title=familysearch.org Marton György és Patay Rozália házassága - Söjtör- boldogfai Farkas Ákos András adattárából}}</ref> feleségül vette a [[söjtör]]i nemesi birtokos patai Patay család sarjából való patai Patay Rozáliát ([[1779]]-[[1845]]), patai Patay László ([[1738]]-[[1795]]), alsó- és felső-söjtöri földbirtokos, és bodorfalvibaranyavári Baranyay Anna ([[1760]]-[[1823]]) lányát. Az esküvőn a tanúk nemes Kiss János táblabíró és [[Sümeghy József (zalai alispán)|lovászi és szentmargitai Sümeghy József]] ([[1757]]-[[1832]]), táblabíró voltak. Patay Rozália úrnőnek az apai nagyszülei patai Patay István, söjtöri birtokos, aki [[1746]] és [[1752]] között kapornaki alszolgabíró, és derecskei Derecskey Erzsébet úrnő voltak. Patay Rozália anyai nagyszülei, bodorfalvibaranyavári Baranyay István ([[1719]]–[[1788]]), [[hahót]]i postamester, földbirtokos, és várbogyai és nagymádi Bogyay Anna ([[1730]]–[[1769]]) asszony voltak. Az anyai dédszülei, várbogyai és nagymádi Bogyay László ([[1692]]–[[1749]]), soproni [[táblabíró]], földbirtokos, és altenkircheni Kirchmayer Terézia voltak. Az apai dédszülei, idősebb Patay István, [[teskánd]]i, söjtöri és [[tófej]]i birtokos, aki [[1697]] és [[1724]] között esküdt, és nemes Bán Erzsébet ([[1656]]-[[1736]]) voltak; Bán Erzsébet szülei pedig Bán István, [[söjtör]]i, tófeji, teskándi birtokos, és Kerpacsics Dorottya úrnő voltak, akik [[1690]] táján az egerszegi várban laktak. Patay Istvánné Bán Erzsébet egyben Kerpacsics István egerszegi várnagyné [[Hahót nemzetség|Buzád-Hahót nembeli]] csányi Csány Katalinnak az unokája, aki [[Árpád-kor]]ig visszavezethető ősrégi család sarja volt. Kerpacsics István [[1645]] és [[1647]] között egerszegi vicekapitány, majd [[1647]] és [[1657]] között egerszegi kapitány, és később [[1659]]-ben zalakomári vicekapitány volt.<ref name="kaposvár">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMM_Mult_32_2001/?query=kerpacsics%20&pg=85&layout=s|title=Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 32. (Kaposvár, 2001)Dominkovits Péter: Somogy vármegyei szolgabírák tanúkihallgatási jegyzőkönyvei, 1677-1678 (Forrásközlés)}}</ref> Marton György részt vett a [[Napóleoni háborúk]]ban: [[1809]]. [[június 19.]]-én a szolgabírót [[Balatonszentgyörgy]]re küldték, hogy kehidai Deák Péter főadószedőtől 50&nbsp;000 forintot hozzon a Zala vármegyei deputáció számára; ugyanakkor, az [[1809]].-ben a zalai nemesi inszurrekcióban alhadnagy volt.<ref>MNL. ZML. IV. 1i. Inszurrekciós iratok Az 1809. évi nemesi felkeléshez kirendelt Állandó Bizottság jegyzőkönyve és iratai. 358. jegyzőkönyviszám</ref>
 
Ifjabb nemesnépi Marton György táblabíró és Patay Rozália házasságából két fiú- és egy leánygyermek született: nemesnépi Marton József ([[1797]]-[[1858]]) táblabíró; nemesnépi Marton Pál ([[1806]]-[[1893]]), táblabíró; és novakoveczi Tomasich Jánosné nemesnépi Marton Anna ([[1802]]-[[1843]]). Nemesnépi Marton Anna ([[1802]]-[[1843]]), novakoveczi Tomasich János ([[1796]]-[[1856]]), ügyvéd, zalai táblabíró, boldogfai birtokosnak a felesége lett. Tomasich János, idősebb Tomasich János, vármegyei földmérő, és a Hahót-Buzád nemzetségből származó Csány Terézia fia volt, akinek az apja nemes Csány Ignác, birtokos, és az anyja gyulai Gaál Katalin úrnő volt. Csány Terézia unokatestvére, Csány Ignác fivérétől, Csány Bernáttól származó [[Csány László]], politikus, miniszter, az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] vértanúja volt.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesnépi_Marton_család”