„Háczky Kálmán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
18. sor:
A tekintélyes római katolikus nemesi csengeri [[Háczky család]] sarja. Apja, csengeri Háczky Ferenc ([[1783]]–[[1861]]), több megye táblabírája, földbirtokos, anyja, forintosházi Forintos Erzsébet ([[1793]]–[[1834]]) asszony volt. Apai nagyszülei csengeri Háczky József ([[1741]]–[[1818]]) Vas vármegyei táblabíró. kemeneshőgyészi és magyargencsi földbirtokos, miskei és monostori Thassy Rozália voltak. Anyai nagyszülei forintosháézi Forintos Károly ([[1763]]–[[1834]]), táblabíró, földbirtokos, és gulácsi Farkas Anna Borbála ([[1770]]-[[1805]]) voltak. Anyai dédszülei forintosházi [[Forintos Gábor (alispán)|Forintos Gábor]] ([[1723]]-[[1782]]), királyi tanácsos, [[Zala vármegye]] első alispánja, országgyűlési követe, [[táblabíró]], jogász, birtokos és lomniczai Skerlecz Erzsébet ([[1732]]-[[1802]]) voltak. Anyai nagybátyja, forintosházi [[Forintos Károly]] ([[1795]]–[[1866]]), táblabíró, mihályfai birtokos, ellenzéki tag volt.
Pápán a Bencés gimnáziumban végzett, majd Sopronban jogot tanult. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] alatt Pápán beállt bonyhádi [[Perczel Mór]] seregébe, honvéd főhadnagyi rangot kapott. [[1849]] [[február 10.]]-én saját kérésére leszerelték. Nagyalásonyi Barcza Annával kötött házassága után egy ideig [[Uraiújfalu]]ban éltek, majd átköltöztek [[Csabrendek]]re. Rövid ideig a Sárvári Járás főszogabírója volt, de nem szerette a hivatali munkát ezért visszament gazdálkodni. Apja halála után testvérével elosztoztak a vagyonon, így övé lett Szalmavár-puszta és a Somogy megyei Csákányos és Nemesvid közötti major. [[1867]].-étől a Vas megyei Honvédegylet tagja lett. Csabrendek környékén is terjedelmes birtokai voltak, Somlón szőlője egy négyszobás lakással és pincével amelyet, [[1878]]-ban vásárolt és épített. Belekerült Zala vármegye politikai életébe: [[1875]]-ben a zalaszentgróti kerület képviselővé választotta függetlenségi programmal, amelynek egész életén keresztül tántoríthatatlan híve maradt
Savanyó Jóska a betyár [[1881]]-ben ki akarta rabolni Háczky Kálmánt, mert megtudta, hogy a testvérének Háczky Sándornak 60 000 aranyforintért eladott egy birtokot Magyargencsen. [[1881]]. [[augusztus 31.]]-én embereivel körbevette Háczky Kálmán csabrendeki kúriáját. Aznap Háczky Kálmán együtt vadászott várbogyai és nagymádi [[Bogyay Antal]] ([[1828]]–[[1881]]) [[sümeg]]i szolgabíróval, orahoviczai és görcsönyi Mihálovich Lajossal és Czompó Lajos segédlelkésszel. A vacsorára várva kártyáztak, mikor este 8 és 9 óra között Savanyó hat emberével körbevették az épületet. Savanyó két másik társa kíséretében bement a házba, először a konyhába, hogy a személyzet vezesse őket az urasághoz. A konyhában voltak Pálvolics Lajos szolgáló, Hegyi Mária szolgáló, Molnár Lizi szakácsnő. Az ebédlő Vidos Ilona házvezetőnő és Forgáts Klára szobalány. Egyik betyár a konyhában maradt, Savanyó és egy másik benyitotta az ebédlő ajtaját és bedugták a két puska csövét azzal a felszólítással, hogy aki megszólal, meghal. Az ebédlőben ekkor fejezte be a terítést Vidos Ilonka házvezetőnő és a szolgáló éppen beszólt az uraknak a kártyaszobába, ahol várakoztak, hogy kész a vacsaora. Ekkor lépett ki a szobából Bogyay Antal és azonnal vissza is ugrott félrelökve Háczky Kálmánt. Bogyay feltépte az ablakot és kiugrott rajta, mikor az ablak alatt álló Káplár Németh József nevezetű betyár lelőtte: a sümegi szolgabíró meghalt. A sikertelen rablási kísérlet után Savanyóék kimentek attól való félelmükben, hogy a szobából rájuk lőnek. Azzal a felszólítással mentek el, hogy visszajönnek.<ref name="veszprémifüggetlen">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/en/view/FuggetlenHirlap_1882/?query=bogyay%20antal%20h%C3%A1czky%20k%C3%A1lm%C3%A1n&pg=106&layout=s|title=Veszprémi Független Hirlap, 1882 (2. évfolyam, 1-52. szám)1882-07-08 / 27. szám}}</ref> Ezután Háczky Kálmán [[1881]]-ben [[Zalaegerszeg]]re költözött.
[[1882]]-től csengeri Háczky Kálmán földbirtokos lett a "''Zala Megyei Gazdasági Egyesület''" elnöke, melynek buzgó alapító tagja is volt; felvetetett Zalaegerszegen [[1887]]. [[május 1.]]-jén az egyesület háza nagytermében a "''szentiván-zalaegerszeg-alsólendva-csáktornya''i" vasút útvonala megtervezése. Csengeri Háczky Kálmán, a zalaegerszeg-szentiváni helyiérdekű, vasútügyi érdekeltség végrehajtó bizottságának elnöke is lett.<ref>Riválisok polgárosodása. Források Zalaegerszeg és Nagykanizsa történetéhez 1867-1918 - Zalai gyűjtemény 70. (Zalaegerszeg, 2011)</ref> Idős korában, 70 évesen, [[1898]]-ban mondott le a Gazdasági egyesület elnöki posztjáról, 16 év szorgalmas munkalkodás után. [[1898]]. [[szeptember 25.]]-én az elnökét választotta meg az egyesület: hertelendi és vindornyalaki [[Hertelendy Ferenc]] földbirtokos követte Háczky Kálmánt.
| |||