Wikipédia

„Drakula” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
29. sor:
}}
 
A '''Drakula''' ''(Dracula)'' [[Bram Stoker]] [[Írek|ír]] szerző [[1897]]-ben megjelent regénye. A mű a világ leghíresebb [[vámpír]]figuráját teremtette meg. Rövidített fordítása ''Drakula gróf válogatott rémtettei'' címmel 1985-ben, a teljes szöveg pedig ''Drakula'' címmel 2006-ban jelent meg az [[Európa Könyvkiadó]]nál.
 
== Műfaja ==
A ''Drakulát'' több [[irodalmi műfaj]]ba sorolták már, például a [[horror]]regény, [[gótikus regény]] vagy [[invasion literature]] típusaiba. Szerkezetét tekintve [[levélregény]] (epistolary novel), azaz a történetet [[Napló (irodalmi műfaj)|napló]]bejegyzések és levelek formájában mondja el. Az [[irodalomkritika|irodalomkritikusok]] több témát vizsgáltak már a regényben, mint a [[nők]] szerepe a Viktória-korabeli kultúrában, a [[szexualitás]], a bevándorlás vagy a népi hagyomány. Bár nem Stoker találta ki magát a vámpírt, a regény nagy hatással volt a vámpírok iránti érdeklődés növekedésére, a színházi és filmváltozatok tucatjait inspirálta a [[20. század]]ban.
 
1890-ben az író találkozott [[Vámbéry Ármin]] magyar professzorral, aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. [[III. Vlad havasalföldi fejedelem|Vlad Țepeș]] Drăculea legendájáról.<ref>[http://www.dracula.eoldal.hu/cikkek/legenda.html Drakula], dracula.eoldal.hu</ref> E karakter nyomán hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a [[vámpír]] figuráját. Habár hihetetlen, de Stoker sosem járt Kelet-Európában. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libaryben és a Whitby könyvtárban kutatott.
66. sor:
 
A [[Oszmán Birodalom|törökök]] elleni számos csatában győztes [[Hunyadi János]], Magyarország kormányzója röviddel [[1456]]-ban bekövetkezett halála előtt Havasalföld vajdai székébe segítette Vlad Dracul fiát, a későbbi [[III. Vlad havasalföldi fejedelem|III. Vladot]], felesége Hunyadi Mátyás egyik unokatestvére Szilágyi Jusztina volt.<ref>[http://www.korkep.sk/cikkek/tudomany/2013/02/28/misztikus-szemelyek-a-tortenelembol-1-resz Misztikus személyek a történelemből], korkep.sk</ref> Ez az ember vált ismertté, mint „Karóbahúzó Vlad” ''(Vlad Țepeș)'', s végül mint „Drakula gróf”. Kegyetlenségben bizonyára vetekedett [[Nero római császár|Néróval]] és [[IV. Iván orosz cár|Rettenetes Iván]]nal, és atyjához hasonlóan – török segítséggel vagy anélkül – azon zavaros időkben vadul be-betört [[Erdély]]be.
[[1462]]-ben II. Mohamed török szultán hatalmas sereggel kelt hadra, hogy Karóbahúzó Vladot elpusztítsa. Vlad a jól megerősített dél-erdélyi [[Brassó]]ba menekült, éppen oda, ahol maga is, atyja is leírhatatlan kegyetlenségeket követett el. Mivel Magyarország királya, [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] Karóbahúzó Vlad részéről új cselszövést gyanított, elfogatta és [[Visegrád]]on bebörtönözte.
{{idézet2|''Azt mondták, hogy a király a havaselviek ellen indul, hogy kiszabadítsa a törökök markából Drakulát, akinek a saját rokonságából adott asszonyt törvényes házastársul. Miután odament, nem tudom, mi okból, ugyanis erről senkinek sincs fogalma, Erdélyben elfogta Drakulát,..''|[[Antonio Bonfini]]: ''Rerum Ungaricum decades''}}
A trónját vesztett Drakula ott raboskodott 12 évig. [[1476]]-ban kiszabadult és visszakerült havasalföldi trónjára, de három hónap múlva a saját alattvalói megölték, majd a sikeres merénylet után levágott fejét (egyes források szerint mézben konzerválva) elküldték Isztanbulba a szultánnak, aki ünnepélyes keretek között karóba húzta és trófeaként kiállíttatta.<ref>[http://romansagtortenet.hupont.hu/5/vlad-tepes-uralkodasa Vlad Țepeș], romansagtortenet.hupont.hu</ref><ref>[http://www.headstuff.org/2014/09/vladislaus-dracula-wallachian-impaler/ Vladislaus Dracula, the Wallachian Impaler], headstuff.org</ref>
75. sor:
 
==Magyar kiadások==
*''Drakula. Harker Jonathan naplója. Regény''; Budapesti Hírlap, Bp., 1898
* {{ISBN|963-307-070-8}} (papírkötés, 1985) - Árkádia
*''Drakula. Regény''; ford. Tar Ferenc; Uránia, Bp., 1925
*''Drakula gróf válogatott rémtettei''; magyarította Bartos Tibor; Árkádia, Bp., 1985 {{ISBN|963-307-070-8}} (papírkötés, 1985) - Árkádia
* {{ISBN|963-04-0284-X}} <!-- 963-01-92-0 hibás formában is --> (papírkötés, 1989) - Jókai Irodalmi Egyesület
*''Drakula, a vámpír. Stephen King bemutatja a horror klasszikusát''; ford. Bartos Tibor; Merényi, Bp., 1995
*''Drakula. A világhíres vámpír hátborzongató története''; ford. Szűr-Szabó Katalin; röv. kiad.; Park, Bp., 1997 ''(Szemtanú Klasszikusok)''
* {{ISBN|963-913-433-3}} (keményfedelű, 2000) - Jószöveg Műhely Kiadó
* {{ISBN|963-078-152-2}} (papírkötés, 2006) - [[Európa Könyvkiadó]]
* {{ISBN|963-960-290-6}} (papírkötés, 2006) - [[Ulpius-ház Könyvkiadó|Ulpius-ház]]
*''Drakula''; előszó Elizabeth Kostova, ford. Sóvágó Katalin; Európa, Bp., 2010 {{ISBN|978-963-078-944-8}}
* {{ISBN|978-963-078-944-8}} (papírkötés, 2010) - Európa Könyvkiadó
*''Drakula''; átdolg. Tania Zamorsky, ford. Farkas Krisztina; Alexandra, Pécs, 2012 ''(Klasszikusok könnyedén)''
 
== Lásd még ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Drakula”