Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
== Története ==
A Budapest-Szentlőrinci HelyHelyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV) 1887-ben indította el az Üllői úti vám (mai [[Nagyvárad tér]]) és a [[Pestszentlőrinc története#Az iparosodás első hulláma|Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyár]] közötti vonalát. A vonalat 1900-ban villamosították és meghosszabbították a Szarvas csárda térig. 1913 nyarán indult az 50-es villamos a Rókus kórház és a Szarvas csárda tér között a Népszínház utcán és a Karpfenstein utcán át. Az új járat a Budapesti Villamos Városi Vasút leghosszabb vonala lett, hossza 11,9 km volt. 1927. május 2-ától belső végállomása a Rókus kórház helyett a MÁV Gépgyár lett, majd 4-től az Orczy térig jártak. 1929. november 18-án Vecsési határig, a mai Béke térig hosszabbították meg. 1943. január 11-től az Orczy tér helyett az Üllői úton át a Nagyvárad téri végállomásig járt. 1944. november 4-én a lajosmizsei sorompó felrobbantása miatt megszűnt.
 
1945. május 5-én váltotta fel az 50A-t, és ismét eredeti vonalán, a Nagyvárad tér és Vecsési határ között közlekedett. 1976. november 29. és december 23. között az [[M3-as metróvonal|M3-as metró]] első (Deák tér – Nagyvárad tér) szakaszának építéséhez kapcsolódóan a Nagyvárad téri végállomást átépítették, ez idő alatt az 50-es ideiglenesen a Kálvin térig meghosszabbítva járt.<ref name=1976FSZU>{{cite web |url=http://villamosok.hu/villtort/fszu/1976fszu.html |title=1976-os FSZU |accessdate=2015-08-09}}</ref> 1980. március 30-án a metró II/A (Nagyvárad tér–Kőbánya-Kispest) szakaszának átadásával megszűnt a villamosközlekedés a Nagyvárad tér és a Határ út között,<ref>{{cite web |url=http://hampage.hu/trams/ulloi/ |title=Az Üllői úti villamosközlekedés |accessdate=2010-04-21}}</ref> ezért a belső végállomását az új Határ úti metróállomáshoz helyezték.
43 261

szerkesztés