„Kalinyingrád” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Porribot (vitalap | szerkesztései)
a link egyértelműsítés AWB
22. sor:
'''Kalinyingrád''' ([[Orosz nyelv|oroszul]] ''Калининград'', [[német nyelv|németül]] ''Königsberg'', [[litván nyelv|litvánul]] Karaliaučius, [[lengyel nyelv|lengyelül]] Królewiec) [[balti-tenger]]i kikötőváros, [[Oroszország]] [[enklávé és exklávé|exklávéjának]], a [[Lengyelország]] és [[Litvánia]] között található [[Kalinyingrádi terület]]nek a székhelye. A [[város]]t [[Mihail Ivanovics Kalinyin]] [[Szovjetunió|szovjet]] politikusról nevezték el. Königsberg néven [[Kelet-Poroszország]], korábban a [[Porosz Hercegség]], még korábban a [[Német Lovagrend]] államának fővárosa volt.
 
Területe 215,7 &nbsp;km², népessége {{szám|431902}} fő volt a 2010. évi népszámláláskor.<ref>{{cite web|url =http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf|title =A 2010. évi népszámlálás adatai|author =|format =pdf|date =|accessdate =|publisher =Oroszország statisztikai hivatala|archiveurl =https://www.webcitation.org/6GpcVf6ln?url=http://www.gks.ru/free_doc/new_site/perepis2010/croc/Documents/Vol1/pub-01-05.pdf|archivedate =2013-05-23}}</ref>
 
== Története ==
37. sor:
[[1701]]. január 18-án [[I. Frigyes porosz király|III. Frigyes brandenburgi választófejedelmet]] megkoronázták az altstadti katedrálisban. Ekkor vette fel a porosz királyi címet. [[1724]]-ben egyesült Löbenicht, Altstadt, Kneiphof Königsberg néven. A város ekkor lett [[Kelet-Poroszország]] fővárosa. [[1764]]-ben, [[1769]]-ben, [[1775]]-ben tűzvész pusztított a városban. [[1807]]. június 16-án a francia fegyveres erők Nicolas-Jean de Dieu Soult Königsberg tábornok alatt megszállta a várost. [[1860]]-ban építették meg a várost Berlinnel összekötő vasútvonalat.
 
[[1920]]-ban tartotta meg [[Friedrich Ebert (politikus, 1871–1925)|Friedrich Ebert]] birodalmi elnök az első keleti vásárt. [[1919]]-ben Königsberg-Devauban adták át a [[Hans Hopp]] tervezte első németországi, polgári repülőteret. [[1945]] decemberében a [[második világháború]] előtti lakosság 12%-a maradt életben. [[1946]]-ban nevezték át a várost Kalinyingrádra. [[1947]]-ben aláírták a Párizsi békét, amelynek értelmében a város és a vidéke a [[Szovjetunió]] része lett. Ez év októberében kezdte el [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] kitelepíteni a németeket a városból, és oroszokat telepített a helyükre. [[1991]]-ben a [[Szovjetunió]] felbomlásával a város az [[Oroszország|Oroszországi Föderáció]] része lett. A három balti állam függetlenségével elzáródott az út az anyaország és Kalinyingrád között. Ezt a problémát különböző egyezményekkel oldották meg.
 
[[2005]]-ben ünnepelték a város alapításának 750. évfordulóját.