„Siklóernyő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A siklóernyőzés fő fajtái: a pontosítandó verseny 2009-ben vagy 2010-ben volt, de nem annyira fontos, ezért kiveszem, helyette egy hasznosabb link
javítgatás + kapcsolódó szócikkekből a már linkeltek ki
6. sor:
A siklóernyőzés hivatalosan nem tartozik az extrém sportok közé, mégis sokan akként tekintenek rá. "Extrém" voltát nem veszélyessége, sokkal inkább a repülés hétköznapitól eltérő közege adja. A siklóernyő viszonylag lassú repülő szerkezet, de csodálatos szabad repülési élményt biztosít, mivel nem kabinban ülve repülünk. Mivel ez kiszolgáltatottá teszi a pilótát, a siklóernyősnek tisztában kell lennie az időjárás jelzéseivel, veszélyeivel.
 
A siklóernyő tulajdonképpen egy speciális, mesterséges [[kevlár]][[szálasanyag]]ú fonalakból [[Szövet (textilipar)|szőtt]] [[szárny]]. Felső felületén a [[levegő]] áramlása gyorsabb, mint alul, így alul nyomó-, felül pedig szívóhatás ([[felhajtóerő (aerodinamika)|felhajtóerő]]) keletkezik.
 
A siklóernyős kupolát cellákkal osztják több részbe, melyek között szabad a levegő áramlása, azonban kifelé lassabban távozik a levegő. Az ernyőn egyes gyártók pl. kiömlő lukakat is kialakítanak, de mindezek és az ehhez hasonló apróbb változtatások nagy különbségeket nem eredményeznek az egyes típusok között.
 
20 ⟶ 21 sor:
*siklóernyő
*tandem siklóernyő: nagy felületű ernyő, mellyel a pilóta egy utast reptethet
*[[motoros siklóernyő]], amelyből két típus van: [[hátimotoros siklóernyő]], és a tricikliszerű, ún. [[siklóernyős trike]]. (Fotó: [http://www.szabadban.hu/cikkprogram/includes/img.php?id=13256 itt])
 
==A siklóernyő részei==
29 ⟶ 30 sor:
*Beömlőnyílás
*Stabilizátor lap
*Zsinórzat (6-7 méter hosszú, selyemszál védőszövettel körülszőtt [[kevlár]], vagy dynema, vagy ún. versenyzsinór, melynek anyaga általában burkolatlan kevlár)
*Hevederek
*Fékzsinórok (a kilépő élekhez vannak rögzítve)
36 ⟶ 37 sor:
*Mentőernyő - kötelező a beülőben elhelyezni mentőernyőt is. A siklóernyőhöz használt mentőernyő nem alkalmas szabadesésből történő nyitásra, ugyanis a siklóernyő mindig fékezi a zuhanást. Mentőernyőből akró pilóták kettőt is raknak a beülőjükbe.
 
**Tárzsák - a siklóernyőt tárzsákba csomagolják a beülővel együtt, így viszonylag könnyen szállítható hátizsákot kapunk. Ennek össztömege manapság a 10–20 kg-ig terjedő skálán mozog.
***Gyorszsák: az ernyőt gyorsan bele tudjuk ebbe csomagolni, és így a cellák sem sérülnek, viszont sok helyet foglal és nehezen szállítható.
 
==A siklóernyők osztályozása==
A siklóernyőket több szervezet is osztályozza méretük, gyorsaságuk, reakcióidejük és biztonságuk alapján. Ezek mind egymással összefüggő adatok. A legjelentősebb osztályozás jelenleg a DHV vagy LTF. A legbiztonságosabb ernyőkről elmondható, hogy lassabban repülnek, mint a versenyernyők, melyeknek kisebb a felülete és ezért gyorsabbak, azonban nagyobb tudás kell a biztonságos használatukhoz. Az ernyők fejlesztésénél a fő irány a gyorsaság növelése a biztonság növelése mellett, így az ernyők egyre nagyobb sebességűek, és egyre kevesebb zsinór fut rajtuk. Jelenleg az ernyősök trim sebessége nem túl magas. Ha nem húznak féket, és engedik az ernyőt, akkor kb. 36–40&nbsp;km/órás sebességet érnek el, átlagos, nem verseny ernyővelversenyernyővel. Jellemzően minél kisebb az ernyő felülete, és minél szélesebb, annál gyorsabb lesz. A gyártók folyamatosan próbálják megtalálni a legjobb, azaz leggyorsabb és legbiztonságosabb ernyő típusternyőtípust. Vannak egészen szélsőséges kísérleti ernyők is(.<ref>https://www.youtube.com/watch?gl=DE&hl=de&v=X-OzE4jOtw0).</ref> Továbbá felmerült már az is, hogy a [[kite]] ernyőkhöz hasonlóan a belépőélt merevítsék levegővel például, de ezek mind a sport viszonylag szabad jellegét érintő változások lennének.
 
Az akro ernyők szintén kis felületűek, hogy a pilóták kisebb ellenállásba ütközzenek, amikor a kupolát " a fellépő erők ellen hatva" mozgatják.
 
A tandem siklóernyők viszonylag nagyok, és ezáltal lassúak, biztonságosak.
 
==A siklóernyőzés fő fajtái==
49 ⟶ 51 sor:
# Akrobatikus siklóernyőzés (akro)
 
A '''távrepülés''' célja értelemszerűen a légterek és államhatárok figyelembe vételével megtett leghosszabb táv. A távok megtételét manapság [[Global Positioning System|GPS]] -tracklog igazolja, régebben tanúkra és fényképezőgépre volt szükség. A világversenyeken a pilóták nagyjából egyszerre indulnak el a cél felé. Mivel az időidőjárás nagyban befolyásolja a sikert, némi szerencse is szükségeltetik a megfelelő kondíciókhoz. A világrekord jelenleg 502&nbsp;km, ezt a dél-afrikai Nevil HULETTHulett repülte 2008. december 14-én.<ref>http://records.fai.org/data?p=7633{{Halott link|url=http://records.fai.org/data?p=7633 |date=2018-11 }}</ref> Magyarországon az egyik legsikeresebb távrepülő Simonics Péter (a magyar siklóernyő válogatott szövetségi kapitánya), aki Forgó Szilárddal Brazíliában repült világrekordot párban. A távrepülésben többféle feladat megrepülése lehetséges. Ezek a következőek: szabadtáv, háromszög és hurok. Ezek a feladatok nehézségüktől függően különféle szorzókkal bírnak, melyeket az FAI (Fédération Aéronautique Internationale - The World Air Sports Federation) szervezetéhezszervezetének kell bejelenteni.
 
Az '''akro''' siklóernyőzés lényege akrobatikus manőverek bemutatása a levegőben (innen a név). Ezeket a versenyeket rendszerint tavak fölött rendezik meg a biztonság kedvéért. A pilóták megadott és saját maguk által kifejlesztett manővereket mutatnak be. Az [[akrózás]] lényege tulajdonképpen az ernyő tudatos kezelése, vészhelyzetek előidézése és megoldása, mindez látványos formában. Ebben sikeresek a magyar pilóták, Kézi Gábor és Takáts Pál (Justacro Team) a világranglista előkelő helyén állnak. A két pilóta karrierjéről dokumentumfilm készült ''Adrenaline and Turbulence'' címmel.
 
Takáts Pálról érdemes elmondani, hogyPál indult a 2009-es Red Bull X Alps elnevezésű versenyen, amely egyébként egy távrepülő megmérettetés. A kétévente megrendezett X-Alps résztvevői Salzburgból indulnak, a cél [[Monte Carlo]], a 800 kilométeres utat ernyővel és gyalog teszik meg. Takáts először vett részt, a 8. helyet szerezte meg a 30 világklasszis induló között.
 
Ezeken kívül szoktak még siklóernyős '''célraszálló''' versenyeket is rendezni.<ref>http://www.hffa.hu/index.php/sikloernys-celraszallas</ref>
64 ⟶ 66 sor:
A [[siklószám]] azt adja meg, hogy a siklóernyő - mozdulatlan közegben - egységnyi magasságból milyen távolra képes siklani. Ha azt mondjuk, hagy valamely ernyő siklószáma 8,5, az azt jelenti, hogy 1 m magasból 8,5 m távolságra tud elsiklani.
 
Siklóernyővel több ezer méterre is fel lehet emelkedni, amíg csak tudunk. A biztonságos repüléshez nagyon magasban oxigénpalack szükséges, de ez Magyarországon nem jellemző. További veszély a magasban a hideg. A pilóták ezért overallban és kesztyűben repülnek ilyenkor. A legnagyobb veszély a zivatar, ami egy nagyobb gépre is veszélyes. A [[cumulonimbus|zivatarfelhő]] ugyanis beszívja a pilótát és ernyőjét, és olyan magasba repíti, ahol hideg és oxigénhiányos a környezet, valamint egyéb veszélyek vannak. Emiatt tanácsos elkerülni ezeket a [[zivatarcella|zivatarcellákat]].
 
==Vizsgakategóriák==
A, B, tandem, és különféle oktatói jogosítások. Továbbá a repült órák és kilométerek alapján a pilóták megszerezhetnek magasabb címeket is. A csőrléshez is szükséges engedély.
 
A siklóernyő légijárműnek minősül, ezért ugyanúgy érvényesek rá a repülési és légtérhasználati szabályok, mint a többi repülő szerkezetre. Így a könnyű repülőkre érvényes szabályok vonatkoznak a pilótákra, amelyek közül első a látva repülés. Tehát a pilótának láthatónak kell lennie (emiatt nem szabad felhőbefelhőben repülnie), és neki is látnia kell a vele egy légtérben közlekedőket (motoros kisrepülő, motoros sárkány, [[sárkányrepülő]], vitorlázórepülő).
 
A siklórepülők képzésével az 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről, Lt. 52. § -a alapján az NKH-LH által feljogosított szervezetek foglalkoznak. A kiadott jogosításokról központi nyilvántartás nem létezik. Az oktatók jogállását rendelet nem szabályozza, ezért az oktatói tevékenységet a feljogosított szervezettel polgári jogviszonyban lehet gyakorolni. A terület rendezetlensége miatt a képzések minősége nagy szórást mutat, a hatósági ellenőrzés hiánya és az oktató szervezetek eltérő jogi és szerep felfogása miatt nem ritka a felelőtlen és a növendékeket veszélyeztető oktatói magatartás. Siklóernyős képzésben résztvennirészt venni csak egyértelmű és írásban rögzített feltételek és felelősségvállalás mellett érdemes.
 
A [[siklórepülés]] folytatásának feltételei:
* pilóta jogosításpilótajogosítás - 1995. évi XCVII. Lt. 52. §
* orvosi alkalmasság - 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelet
* légijármű -nyilvántartás - 1995. évi XCVII. Lt. 17. §
* műszaki alkalmasság - 63/2001. (XII. 23.) KÖHIM rendelet
* felelősségbiztosítás - 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet
84 ⟶ 86 sor:
 
Alapvető szabályok:
* a légtérszabályok betartása, amiről [http://galatech.hu/pg itt] találsztalálható részletes összefoglalástösszefoglalás
* a [[Repülési alapfogalmak#Vizuális navigáció|VFR]] -szabályok betartása, ami a "légi KRESZ"
* a kitérési szabályokat,szabályok: amia jobbkéz-szabály, a lejtőszabály és a termik szabálytermikszabály.
 
A lejtőszabály lényege a hegy melletti lejtőn való közlekedéskor való hurok megtétele, mellyel az ütközés kizárható.
 
A termikszabály lényege, hogy a termikbe belépő siklóernyősnek fel kell venni a már a termikben repülők körzési irányát, őket követve azonos irányba „tekerni” velük, így kizárva az ütközés lehetőségét.
 
265 ⟶ 268 sor:
|}
 
== Kapcsolódó szócikkekszócikk ==
*[[Siklórepülés]]
*[[Sárkányrepülő]]
*[[Szakszolgálati engedély]]
*[[Termik]]
 
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
== További információk ==
{{commonskat|Paragliding}}