„Margit híd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Magyar Állam - mint intézmény pl. mint tulajdonos, nagy kezdőbetűkkel írandó |
nincs olyan tulajdonnév, hogy Magyar Állam |
||
41. sor:
Nehézségek merültek fel azonban jogi területen, mégpedig a következő okok miatt: a Lánchíd magánvállalkozás részeként készült el, mely [[Sina György]] bankár részvénytársaságának tulajdonát képezte, és koncessziós alapon épült fel. Költségeit a vámfizetési kötelezettség fedezte, mely az összes, hídon áthaladó gyalogosra és járműre kiterjedt, a vámszedésből befolyó jövedelem pedig a részvénytársaságot illette. Ugyanakkor szerepelt egy kikötés is a szerződésben, melyet az [[Országgyűlés]] az '''1840. évi XXXIX. törvénycikkel''' együtt hagyott jóvá, ennek értelmében pedig a hídtól 1-1 magyar [[mérföld]]ön belül (kb. 8 km) másik híd nem lett volna építhető a Lánchíd forgalomba helyezésétől számított 90 évig a Dunán. 1936-ban járt volna le ez a kötelezettség, ugyanis akkori becslések szerint ennyi idő után lett volna szükség Budapesten egy újabb hídra, azonban a város fejlődése a vártnál jóval nagyobb méreteket öltött.
Ezek után két megoldás kerülhetett számításba: (1) a Lánchídtól számított 1 mérföldnél távolabb építik meg a hidat, vagyis a főváros akkori területénél mind észak, mind dél felé jóval kijjebb; vagy (2) ezen jogi akadály elhárításáról a részvénytársasággal megegyeznek. Az első megoldásnak nem lett volna értelme, a második megoldás változatai közül viszont a legszerencsésebbre esett a választás: az 1870. évi XXX. törvénycikkel a
=== Az építkezés ===
| |||