„Tömösi-szoros” változatai közötti eltérés

502 bájt hozzáadva ,  9 hónappal ezelőtt
a (nono)
Stratégiai fekvése miatt időnként heves harcok színhelyévé is vált. [[1599]]-ben [[II. Mihály havasalföldi fejedelem]] a szoroson át nyomult be [[Erdély]]be.<ref>Sebestyén Mihály: ''Erdélyi fejedelmek'' (Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 1996)</ref> Később az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] idején, [[1849]]. június 19-20. között heves csata zajlott le a szoros birtoklásáért a [[Kiss Sándor (honvédtiszt)|Kiss Sándor]] honvéd ezredes vezette magyar csapatok és a benyomuló orosz csapatok között. A csata heves küzdelem után az oroszok javára dőlt el, Kiss Sándor ezredes súlyos sebesülten fogságba esett, de rövidesen [[öngyilkosság]]ot követett el.<ref>Antos Árpád: [http://hetedhethatar.hu/hethatar/?p=9992 Barangolások Erdélyben 48. – Tömösi-szoros, Székelyvarság] – Hetedhéthatár.hu, 2005. szeptember 23.</ref>
 
Az [[első világháború]] idején, [[1916]]. [[augusztus 27.|augusztus 27]]-én [[Román front (első világháború)|a román hadsereg megtámadta]] az [[Osztrák–Magyar Monarchia|Osztrák-Magyar Monarchiát]] és benyomult a Keleti- és Déli-Kárpátok gyéren őrzött hágóin. A szorosban védekező 82. székely gyaloghadosztály heves harcok árán egy hétig feltartotta a románokat, de végül súlyos veszteségeket szenvedve kénytelen volt visszavonulni és Brassót is kiüríteni. Később, 1916 októberében a román csapatokat a szoroson át szorították ki utoljára Erdélyből.<ref>Pilisi Lajos: ''A megrohant és felszabadított Erdély'' (Auktor Könyvkiadó, 2005)</ref> A [[második világháború]] idején, mikor [[1944]]. augusztus 23-án Románia átállt a szövetségesek oldalára, egy kisebb német kontingens megpróbálta a szoros területét biztosítani a szovjet csapatok megérkezte előtt. A németeket azonban a román fél heves harcok árán visszaverte, a szoroson pedig augusztus 28-án átkeltek a szovjet csapatok, bejutva ezzel Dél-Erdély területére.<ref>Ravasz István: ''Erdély, mint hadszíntér 1944.'' Petit Real Könyvkiadó, 1994.</ref>
 
== Források ==