„Jézus” változatai közötti eltérés

Máté evangéliuma Jézus születését Heródes király – aki elrendelte a két év alatti kisgyermekek lemészárolását – idejére teszi. ({{Máté|2|16}}) A zsidó történész, [[Iosephus Flavius]] beszámolója szerint röviddel Heródes halála előtt [[holdfogyatkozás]] volt. [[Csillagászat|Asztronómusok]]<ref name="csill">{{Cite web |url=http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/egyetemes_naptartortenet_es_kronologia/20060109_jezus.html# |title=Archivált másolat |accessdate=2010-01-05 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100509193803/http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/egyetemes_naptartortenet_es_kronologia/20060109_jezus.html# |archivedate=2010-05-09 }}</ref> ezt a holdfogyatkozást [[i. e. 4]]–re teszik, ami alapján Jézus legvalószínűbben [[i. e. 6]]-ban született. Lukács evangéliuma viszont Jézus születését a [[szíria]]i Cirénius helytartósága alatt tartott népszámlálás idejére teszi. Iosephus szerint ez [[6|i. sz. 6]]-ban történt. E két eltérő beszámoló közötti ellentmondások feloldására számos magyarázat született.<ref name="csill" /> Némelyek azt gondolták, hogy Iosephus tévedett, és Ciréniusnak volt egy másik, rövidebb uralkodása Heródes idején is, vagy hogy Iosephus a népszámlálás befejezési idejéről számolt be. Mindenesetre Jézus születésének pontos dátuma történelmileg ellenőrizhetetlen.

 

Születésének időpontját először [[Dionysius Exiguus]] számította ki a [[6. század]]ban az akkor legnépszerűbb Lukács-evangélium alapján. Ebben az áll, hogy Jézus [[Tiberius római császár|Tiberius]] uralkodásának 15. évében keresztelkedett meg.<ref>{{Luk|2|1}}</ref> Exiguus Lukács egy másik adata alapján számolta ki a születési időpontot, abból, hogy Jézus körülbelül harmincéves volt ekkor. Dionysius még Lukács alapján is elszámolta magát, mivel Tiberius 15. uralkodási éve [[28]]–[[29]]-re esik, így a születési dátum az [[i. e. 2]]. vagy [[i. e. 1]], nem az [[1|i. sz. 1]]. évre. Máté evangéliumának eleje alapján azonban Jézus születésekor Heródes még életben volt, ezért Jézusnak [[i. e. 4]] előtt kellett születnie. Ezen felül semmi sem bizonyítja Dionysius feltevését, hogy Jézus a keresztelkedésekor pontosan harmincéves lett volna. A harmincadik életév betöltése abban az időben a zsidó közösség vezető pozícióijának betöltéséhez volt szükséges feltétel – ekkortól válhatott valaki rabbivá – tanítóvá. A lukácsi harmincéves adat inkább úgy értelmezhető, hogy Jézus elmúlt már harmincéves a keresztelkedésekor. Erre utal a János evangéliumban<ref>{{Ján|8|57}}</ref> található mondat is, mely szerint még nem volt ötvenéves. Halálának időpontjáról nincs közelebbi adat, mint hogy [[Quintus Pontius Pilatus]] [[procurator]]ságának idején, [[26]] és [[36]] között kellett történnie. Tehát Jézus i. e. 4 előtt született meghatározhatatlan idővel és i. sz. 26–36 között halt meg. Tekintettel azonban arra, hogy a János evangélium szerint halálának évében, a [[pészah]] első napja és a szombati ünnepnap egybe esett, ezért a csillagászati adatok alapján az i. sz. 30 év a legvalószínűbb. Ha Jézus tényleg 30 évesen lépett volna fel és három év működés után feszítették meg, akkor ennek alapján is korábbi születési dátum adódik.

 

 

A hagyomány nem őrizte meg Jézus születésének kalendáriumi napját. Az első századokban az Egyház az [[Epifánia|epifániát]] vízkereszt ünnepén, az emberré vált Isten világra jövetelének misztériumát ünnepelte. A Katolikus egyházban Jézus születésnapját már a niceai zsinat ([[325]]) előtt ünnepelték, de ennek a megemlékezésnek még ott sem volt egyértelműen meghatározott napja. [[Alexandriai Szent Kelemen]] (3. sz.) szerint máj. 15., Szt. Epiphaniosz ([[310]]–[[403]]) és mások szerint január 6. volt ez a nap.<ref>Magyar katolikus lexikon</ref> Ezekből az adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a Jézus születéséről való megemlékezés csak a második században alakult ki. Az [[Teofil antiochiai pátriárka|antiochiai Teofiliusz]] ([[171]]–[[183]]) egy feljegyzésében megemlíti, hogy a [[gaulok]] azt állítják, hogy mivel ők az Úr születéséről [[december 25.|december 25-én]] emlékeznek meg, úgy a húsvétot [[március 25.|március 25-én]] kellene megtartaniuk. [[202]]-ben Hippolitusz a Dániel könyvéhez írt magyarázatában azt írta, hogy Jézus [[Augustus római császár|Augustus császár]] 42. évében, december 25-én, egy szerdai napon született [[Betlehem]]ben. (Számunkra feltűnő módon nem írt semmilyen ünneplésről.) Az akkori kor szellemét egyébként jól tükrözi az, hogy [[Órigenész (exegéta)|Órigenész]] a [[245]]-ben, Mózes harmadik könyvéről írt nyolc hitszónoklatában erőteljesen elítéli Jézus születése megünneplésének még a gondolatát is. A következő évszázad során azonban az ősi pogány szokások lassan-lassan fellazították ezeket a józan életszemléleteket.

 

 

==== Születése és a tudomány ====

[[Teres Ágoston]] csillagász szerint Jézus legalább két évvel [[I. Heródes zsidó király|Heródes]] király halála előtt, azaz időszámításunk előtt 7-ben született és az evangéliumi feljegyzés szerint a [[napkeleti bölcsek]] a [[Jupiter]] és a [[Szaturnusz]] együttállását láthatták.<ref>[http://www.katolikus-honlap.hu/0801/szulet.htm Jézus születésének időpontja a kutatások alapján]</ref> Csillagászati számítások szerint a megadott időszakban csak egy látványosság volt látható az égbolton, mégpedig a Jupiter és a Szaturnusz együttállása a Halak csillagképben.<ref>[https://www.csillagaszat.hu/csilltort/egyetemes-csillagaszattortenet/egyetemes-naptartortenet-es-kronologia/jezus-szuletese-es-a-betlehemi-csillag-rejtelye/ Jézus születése és a “betlehemi csillag” rejtélye]</ref>