„Mindennapi élet a magyar honfoglalás korában” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Étkezés: Kékítés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[File:Eperjeske.JPG|bélyeg|Tarsolylemez rajzolata [[Eperjeske|Eperjeskéről]]]]
A '''mindennapi élet a magyar honfoglalás korában''' a magyar társadalom fejlődésének rendkívül fontos szakaszához tartozik, aminek során, mintegy két évszázad alatt, a nagyállattartó [[nomadizmus|nomád]] társadalom földművelő, [[feudum|hűbéri]] rendszerű társadalommá alakult át. Létrejött a magyar [[állam]], a [[kereszténység]] felvételével [[vallás]]i fordulat következett be. Ez a nagy változások erősen hatottak a korabeli magyarság mindennapi életére is. A nomadizálás a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] érkezés után egy ideig még a korai magyarok életmódjának a része volt, de a feltételek megváltozásával hamarosan fel kellett hagyniuk azzal. A változások idején minden bizonnyal egyszerre többféle életmód is létezett egymás mellett, de kezdetben valószínűleg az állattartás volt a meghatározó. Emellett azonban már a sztyeppén jelen volt a földművelés is a magyarok gazdálkodásában, ami aztán jelentősen bővült a Kárpát-medencében talált népcsoportoknak, az avaroknak és a morváknak a kor színvonalán intenzív földművelésének a hatására.
Honfoglaló elődeink életéről, hétköznapjairól nagyon kevés emlék maradt fenn, igen csekély a forrásanyag mennyisége és minősége egyaránt, és az ezeken alapuló tudós elemzés is. A tudomány által a rendelkezésre álló információmorzsák alapján a 21. század elején nyújtható kép a témáról szükségszerűen hiányos és egyoldalú, mivel például a régészet számára nem állnak rendelkezésre a Kárpát-medence talaj- és éghajlati viszonyai között az olyan gyorsan romló anyagból készült leletek, mint a fa vagy textil. A későbbi néprajzi párhuzamok segíthetnek az akkori magyar életmód nagy valószínűséggel történő rekonstruálásában, de bizonyosságot nem nyújthatnak.
==Embertani jelleg==
| |||