„William Henry Perkin (1838–1907)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
mauvein és az anilinfestékek
ELTE Kémiai Intézet: A KÉMIA TÖRTÉNETE 6.
61. sor:
Ő állított elő először egy egész sor festéket:
* [[anilinbíbor]] („mauvein” — ibolya, 1856),
* [[fukszin]] (1859 — ezt az előző évben, laboratóriumban egymástól függetlenül [[August Wilhelm von Hofmann]], a francia [[Francois Emmanuel Verguin]] és a német Natanson is szintetizálta),
* [[fukszin]] (1859),
* [[alizarin]] (1868),
* [[antrapurpurin]] (1870),
* [[flavopurpurin]] (1870).
 
Felfedezéseit (elsőként a mauveint, 1856-ban) szabadalmaztatta, az új színezőanyagok tömeges elállítására a család gyárat alapított — ebből fejlődött ki a mai világcég [[Perkin-Elmer]]. A szabadalomban a mauvein '''Perkin-ibolya''' néven szerepelt.<ref>ELTE Kémiai Intézet: A KÉMIA TÖRTÉNETE 6.</ref>
 
[[halogénezés|Halogénezett]] [[karbonsavak]]ból egy egész sor vegyületet sikerült előállítania:
86. sor:
 
Az anilin vált az ún. '''anilinfestékek''' alapanyagává:
* [[salétromsav]]val [[anilinsárga]] (''chrysanilin'', mandarinsárga)lesz belőle[[salétromsav]]val kezelve (M. C. Mene, 1861);
* [[anilinkék]] (1861, [[Charles Girard]] és [[Georges de Laire]] savas közegben, 180°C-on anilinfölösleggel,<ref>ELTE Kémiai Intézet: A KÉMIA TÖRTÉNETE 6.</ref> illetve M. Rosenthiel, 1862 [[fukszin]]nal és [[benzoesav]]val összeolvasztva),<ref>[http://epa.oszk.hu/00200/00220/00087/pdf/firka_EPA00220_1994_1995_01_17-22.pdf Makkay Klára: Mesterséges szerves festékanyagok]</ref>
* [[fukszin]]nal [[benzoesav]]val összeolvasztva képződik az [[anilinkék]] (M. Rosenthiel, 1862),
* az anilinkéket [[kénsav]]val melegítve kapjuk a [[Nilus-kék]]et (Nickolson, 1862),
* erélyes oxidációjával jutunk az [[anilin-fekete|anilin-feketéhez]] (Lighfoot 1863) stb.