„Hajnal Anna” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Kalamed (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
2. sor:
|név=Hajnal Anna
|kép=Hajnal Anna 1972.jpg
|képaláírás=A ''[[Szép versek]]'' című antológiában. ([[Balla Demeter]] fotója, 1970.)
|születési dátum=[[1907]]. [[február 1.]]
|születési hely=[[Gyepűfüzes]]
29. sor:
[[Fájl:Keszi Imre és Hajnal Anna sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Keszi Imre és Hajnal Anna sírja [[Budapest]]en. ''[[Kozma utcai izraelita temető]]'': 5B-8-21.]]
 
'''Hajnal Anna''' ([[Gyepűfüzes]], [[1907]]. [[február 1.]] – [[Budapest]], [[1977]]. [[szeptember 6.]]) [[József Attila-díj]]as (1966) költő, [[Hajnal Gábor]] (1912-19871912–1987) költő nővére, [[Keszi Imre]] (1910-19741910–1974) felesége. A [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] harmadik nemzedékéhez sorolják. Testvére, Hajnal Gábor lánya [[Kartal Zsuzsa]] (1947-20111947–2011) költő, kritikus.
 
== Életpályája ==
Elemi iskolai tanulmányait [[Gyepűfüzes]]en és [[Pinkafő]]n végezte, polgári iskolai vizsgáját [[Szombathely]]en szerezte meg. 1926-ban családjával [[Budapest]]re, a Wahrmann utcába költözött, ahol magántanításból élt, angol nyelvórákat adott.
 
Ő és [[Trencsényi-Waldapfel Imre]] hozta létre a [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] Társaságot, tagjai között olyan kiválóságokkal, mint [[Weöres Sándor]], [[Radnóti Miklós]], [[Devecseri Gábor]], [[Szerb Antal]], [[Cs. Szabó László]], de festők és klasszika-filológusok is részt vettek benne. Összejöveteleiket Hajnal Anna lakásán tartották, ahol felolvasóesteket rendeztek egymás között, művészeti vitákat folytattak.
 
Verseit az ''Álláspont'' és a ''[[Pásztortűz]]'' című folyóirat közölte.
[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/nyugat/html/index.html?21032.htm&21021.htm 1933 decemberében] először jelent meg verse a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]ban, című folyóiratban,mely ettől kezdve a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]] rendszeresen közölte írásait.
 
Hajnal Anna és [[Trencsényi-Waldapfel Imre|Trencsényi-Waldapfel]] közösen adták ki 1937-19381937–38-ban az Argonauták c. folyóiratot, melyben [[Vészi Endre|Vészi Endrétől]] [[Radnóti Miklós]]ig kortárs költők versei jelentek meg, köztük Hajnal Anna versei is. Ekkor figyelt fel rá [[Babits Mihály]] is, akit Hajnal Anna mesterének is tekintett.
 
Hajnal Anna költészetére elsősorban [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] és [[Berzsenyi Dániel|Berzsenyi]] hatott. (Himnuszok és énekek-, 1938).
 
Első kötete 1935-ben jelent meg ''Ébredj fel bennem, álom'' címmel. A [[második világháború|II. világháború]] után kiadta addigi munkáit ''Összegyűjtött verseim'' címmel (1946), majd sokáig1952-ig nem publikált verset.(1952-ig)
 
1949-től műfordítói ([[Robert Burns (költő)|Burns]], [[André Breton|Breton]], [[Edward Lear|Lear]], [[William Blake|Blake]], [[Algernon Charles Swinburne|Swinburne]]) és lektori tevékenységet folytatott. (Országos Könyvhivatal). 1952-ben jelent meg az ''Óriások százada'' című kötete, ettől kezdve folyamatosan írt és adta ki köteteit egészen haláláig. VerseiMűvei között található gyermekvers, elbeszélés is; (Többtöbb versét a [[Kaláka (együttes)|Kaláka együttes]] és [[Halász Judit (színművész)|Halász Judit]] megzenésítve adottadta elő.) [[Kósa György]] zeneszerző kórusművet írt ''Három kórusmű Hajnal Anna verseire'' címmel.
 
[[Vészi Endre]] így emlékezett rá: „''Hajnal Anna egyik legmegbecsültebb és legszeretettebb kortársam. Költészetét és emberszeretetét, tevékeny, aktív emberszeretetét nem lehet szétválasztani. Egész életét a költészet sugallatában és szellemében élte át. Ez volt számára a legfontosabb''.”
 
==Magánélete==
1937-ben megházasodott,. férjeFérje [[Keszi Imre]] író, kritikus és zenetudós volt.
 
[[Fájl:Hajnal Anna emléktáblája.JPG|thumb|bélyegkép|jobbra|200px|Hajnal Anna emléktáblája Budapest XIV. kerületében, Stefánia út 61.]]