Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás ,  3 hónappal ezelőtt
a
→‎Hatásai: 1 link korr.
A [[bekerítések]] és a [[brit mezőgazdasági forradalom]] hatékonyabbá és kevésbé munkaerőigényessé tették az élelemtermelést, és a népességnek az a része, amely már nem tudott munkát találni a [[mezőgazdaság]]ban, a városokba kényszerült, hogy az újonnan épült [[gyár]]akban keressen munkát. A tömeges városba költözés alacsony életszínvonallal járt: hosszú munkanapok a hagyományos mezőgazdasági szünetek nélkül (nyári aszály vagy télvíz idején).
 
Az ipari forradalomnak jelentős hatásai voltak a társadalmi struktúrára. Elindulása előtt a [[nyilvános]] és a [[magán]] szféra között erős átfedések voltak, a munka gyakran egybefolyt a háztartással a családtagok között elosztva. Most viszont ezek a szférák elkezdtek kettéválni munkai életre és attól élesen elkülönülve otthoni életre. Ez a folyamat nagy mértékben befolyásolta a [[nemi szerepekszerep]]ek további alakulását és hozzájárult a későbbiekben [[hagyományos családmodell]]nek elnevezett társadalmi intézmény megszűnéséhez. A hagyományos családban a férfi(ak) a családfenntartó(k), a nők feladata a háztartás vezetése és a gyermekek nevelése. Az ipari munkásságnál az alacsony munkabérek többnyire nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a férfi egyedül tartsa el a családot, így szükségessé vált a nők munkába állása, ami merőben szokatlan volt. Hamarosan a gyermekmunka is megjelent. A nők és gyermekek alacsonyabb bérért dolgoztak. Ezzel együtt a polgárság megjelenésével egyfajta kiegyenlítődés is történik, a burzsoázia lenyúlik a középosztályba és fordítva. Új, iparhoz, bankhoz és kereskedelemhez kötődő vagyonok jöttek létre.
 
Az ipari forradalom azonban nem mindenhol járt olyan következményekkel, mint Angliában. Azok a térségek, ahol csak a második ipari forradalom hatásai érezhetők, a kevés tőkefelhalmozás miatt ekkor élték meg első, megkésett és alulindukált ipari forradalmukat. Ezek közé tartozott az Osztrák–magyar Monarchia is:
41 966

szerkesztés