|
<!--
---
GRÄBER MIT MÜNZBEIGABE IM KAROLINGERREICH
Gräber mit Münzen Karls des Großen (768-814) . . . . . . . 345-350
3. ábra
1-2; 3-10 db; 10+ (Schatz)
---
by Barath. Tibor | Jan 1, 1968
---
---
52. o.
https://img.index.hu/imgfrm/4/4/8/5/MED_0015654485.gif
Treaty of the rieptos and challenges that between the cavalleros and hijosdalgo are accustomed hazer, according to the customs of Spain, France and England, in which qulas are contained and how many are the cases of treason and of lessvaler e the teachings e cotas darmas, composed according to Ángel Gómez Moreno between 1458 and 1467.
---
---
25 fénykép a résztv
---
https://www.youtube.com/watch?v=4y5Xf82TOEU
Jikishin Kage-ryu Kenjutsu 2017 (M4)
https://www.facebook.com/pg/jikishinkageryu/photos/?tab=album&album_id=2180750028686712
VII. Gödöllői Kenjutsu Szeminárium (2019. III. 30.) 71 db
----
Maks Satun, Ukolov
The marquis of Fenelon was placed at the head of the association; and no one was admitted into it, who had not eminently distinguished himself in the service. On the Sunday of Pentecost, in the year 1651, in the midst of an immense concourse, they assembled in the church of St. Sulpice, and put into the hands of M. Olier, a solemn instrument, expressing their firm and unalterable resolution, never to be principals or seconds in a duel, and to discourage duelling to the utmost of their power. The grand Conde was struck with the proceediug; "A person," he said to the marquis of Fenelon, "must have the opinion which I have of your valour, not to be alarmed at seeing you the first to break the ice on such an occasion."
Lewis the fourteenth seconded the views of the respectable pastor: he took a solemn oath not to pardon a duel; aud, in the course of his reign, published several severe laws against duelling. By the last of them he established a court, composed of the rnareschalls of France, to hear and determine all cases of honour: they were invested with ample powers; and the severest penalties were inflicted on those, who should give or accept a challenge, or otherwise disobey their decrees. Still duelling continued; and the ordinance was eluded, by the distinction between duel and rencontre: the latter was supposed to be unpremeditated, and was therefore held not to fall within the laws against duelling, which was supposed to be premeditated. To prevent this evasion, Lewis the fifteenth published his ordinance of 1723, which, after confirming the laws of his predecessors againstduelsagainst duels,provided, that though the rencontre were quite sudden and unpremeditated, the aggressor should be punished with death: but this ordinance had little effect. At length, good sense came to the aid of law; so that towards the end of that monarch's reign, a duel was no longer essential to a character for personal honour and bravery.
The life of Fenelon, archbishop of Cambray. To which are added, The lives of st. Vincent of Paul, and Henri-Marie de Boudon: a letter on antient and modern music: and historical minutes of the Society of Jesus
jWhaN1cQI
---
---
https://kenshi247.net/blog/2018/09/21/45-points-to-consider-during-kendo-practise/
---
Vermesről
E)ntÍtettiik' hogy Vermes Lajost nÍnden akci jában a barátok egész serege kísérte, és va1 ságos udvartartás vette korlil.
-.,.
r98hIvebb. b rátai k zé 8zállthotjuk az abbEo az 1d ben sok8Ü 6ze.repl obappon !a.l os
|19!l,9"T*!,r ak1 Esgát béJ !ak t1tu1á1t8...Ez. g chappon 8wJa nyondoksin-naIaat.'Atyja- u8ya!ls_]8r9-be! Pea en klgdta !énebnyelvii v1váspedag Bi8i oiivét. ezzel a ciEnelr " -
Thé oÍetlsc h-practiecbe Árléitung zur Fechbkunst von ío ts caappo , otientrtátrer 1enrer g:LTegh!!o9"t. A'nii.negr e118Derést Bzerzebt szerz Jének, o-e"jovát tosolt tituaoaotul
tr o8y
'
koza'lBégeB..p1á8Íu0.' nert len náe' nint ÁotoD T,iipechei és Éranz Gijmoel t|Theorie d r
lÍecnEKu!8!'' clltru nuveDel{ szolgal 0áa.olat9. cb8ppoo saEu 1s awja példáJát k v6t e' anlkoÍ I892-ben Pécaen EegJeIeDtette_niivét ''A vtvás n'iivészctének "t'iéiété
-áá _áu'ávji-a
terroeezeu ut..rr|t,cÍnnel'-llint'iaJá ját adt9 kl' pea ig-;z-Jé'-Ááe, minb a h1res prágat He1gse1l Gt,'.qz áv tlDle Fechtkungtl' c1u'ij Eiivé nek_ 'iékás', naryartalansfugaI t rtéil íoiaíiá'Ja, r<rege- Bzl-tqe 22 prínltlv ábrával. Áz aIoa tehát nenr e;étt roeeezJ'á faiat,ii"-
gaBu 1904-be! Koloz8várott- j.kiedá--sbao is E'egJeleptette k nJrvé t' niután á11itása sz.lint az els k1 dás i'tezeÍ péláánya nínd egr száirg elto6yoit."l" é r"o
_riáa&- -l' iiit r" ábÍár! 26 f éry képf elvéto 11e1 cieréIté toi, asa iéÍveEerer. jávaresze ;;;";; és barát- Ját' Vernes !aJost ábrázotJa. Vernes é1énÉ rokonszenvver vr eiteteii " ioio'' ies ""i_irart, nert ezerette na gá fényképen is 1át!1' n1nt vilfublres lajnotot. rtiroooá.o_Jriett rs a
fényképé8z nesterBéBhez és éz ré,rén értekes doEuEentáci bsz Jutott 8 sp or ttárténe leu. chgppon sgnu l9].1-be! szetrede! hgrnadik' Javítot k1aatásban re"neg5erenléilá_lr'iivet, no.t nár llÁ Demes v1vá_s n' vés zetenet eráéieiéi "i'.-;i;#;-&-;";;?';;;;il;á iijita-i""r 6zo18ált' hory a cÍelapo! n 8át. ''IÍa&rsrorszag eÍso Loszoruzqtt és dlszokleYéllo1 k1tiin- tetet nes erbaJnok'r- utak nevezte.
verlres Íltln b8!áta1 k &é szá-Í
http://epa.oszk.hu/03100/03113/00126/pdf/EPA03113_vivo_hirado_1974_05.pdf
http://www.innoteka.hu/cikk/sztyeppei_kulturaval_a_tortenelem_szinpadara.1860.html
---
"Vizsgálataink eredménye szerint az N-Tat haplocsoporton belül
elkülöníthető egy alcsoport, az N-L1034, amely a manysi és magyar/székely N-Tat minták között
jelen van, míg az ugyancsak vizsgált burját, mongol és finn populációkból hiányzik. A
FamilyTree DNA (amerikai DNS laboratórium) szakemberei az N-L1034 alcsoportot a Kárpátmedencén belül a Csíki-medencében, a Felső-Tisza vidékén, Sárréten és az Őrség burgenlandi
részén azonosították, olyan területeken, ahol történelmi okok miatt nagyobb arányban
maradhattak meg a honfoglalók leszármazottjai. A fenti észrevételek alapján feltételeztük, hogy
az N-L1034 alcsoport ugorkori örökség lehet a magyar és manysi génállományban. A másik
érdekesség az, hogy az N-L1034 alcsoport aránya magasabb a mai csíkszeredai székely
populációban, mint a magyarországi magyar populációban. Ez a tény a székelyek eredetéről
szóló tudományos vitákat abba az irányba billentheti el, hogy a székelyek mindig is magyarok
voltak."
" Bár a kondai
(déli) manysi minták publikálása még folyamatban van, az megemlíthető, hogy a földrajzi okok
miatt igen nehezen megközelíthető kondai manysik között az északi manysikhoz képest
szignifikánsan magasabb a modellünk szerint az ugor és finnugor etnogenezisben meghatározó
szerepet játszó N-L1034 és az R1a-Z280 haplocsoport aránya. Ez összhangban van
elvárásunkkal, miszerint a nehezebben megközelíthető, de facto endogám területeken élők
jobban megőrzik eredeti génállományukat. Magyar szemszögből nézve az R1a-Z280
haplocsoportban számos magyar-manysi Y-STR haplotípus egyezés található, akárcsak az N1cL1034 alcsoportban."
Fehér T, Németh E, Vándor A, Kornienko IV, Csáji LK and Pamjav H. Y-SNP L1034: limited genetic link
between Mansi and Hungarian-speaking populations. Mol Genet Genomics. 290:(1) pp. 377-386. (2015). (IF:
2.622)
http://real-d.mtak.hu/1104/1/dc_1518_18_tezisek.pdf
---
"Nem léteztek tehát De Guignes Belső-Ázsíából Európába masírozó hunjai sem."
---
Könyvtár Cumania (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét) Horváth Attila – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 4. Archeologia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1976)László Gy.: A bócsai fejedelmi sír és a keceli kard
103.
---
http://acta.bibl.u-szeged.hu/40798/1/aetas_1997_002_003_161-188.pdf
---
R: Mi az a sztyeppei civilizáció, hogy néz ki az államszervezés sztyeppei közegben?
Amikor a magyarság megjelenik a történelemben, ízig-vérig sztyeppei nép, sztyeppei nomád minták határozzák meg a működését. A történetet ugye az Etelköztől látjuk. Az újonnan létrehozott állam pillanatok alatt mindenkinek beavatkozik az életébe a környéken, levezényelnek egy honfoglalást, amiben azért gond nélkül széteshetne egy ilyen pusztai szerveződés, és aztán a dinasztia még 400 évig hatalmon van. Itt valaki nagyon tudott valamit.
R:Honnan?
Csak találgatni tudunk. A magyar krónikás hagyományban van egy olyan kitétel, hogy Álmosék családja egy régi királyi dinasztia. Igen ám, de ha csak most szervezték meg az államot, akkor milyen régi dinasztiáról beszélünk? Senki nem mondta azonban, hogy magyar királyi családról lenne szó. A sztyeppei történelemben nagyon sok olyan példa van, hogy egy uralkodó dinasztiának menekülnie kell. 840-ben szétesik a sztyeppe nagyhatalma, az Ujgur Kaganátus, és ennek az uralkodócsaládja is szanaszét menekül. Ők aztán létrehoznak egy sor utódállamot. Így meg is lenne az a tudástranszfer, ami az államépítéshez kell.
R: Az elmúlt évek szenzációja volt Türk Attila régészeti kutatásai alapján, hogy a magyarok vándorlása mennyivel gyorsabb lehetett, mint azt korábban gondolták. Mi ennek a tágabb jelentősége?
A gyors vándorlás elmélete végre összepasszol a történeti forrásokkal és a régészeti leletekkel. Közben persze új kérdéseket vet fel, például, hogy akkor honnan jöttek a török szavaink. A másik probléma, hogy az új elmélet alapvetően a magyar honfoglaló elit régészeti leletein alapul. Hogy mi volt a köznéppel, nem tudjuk.
R: Tehát van egy talán idegen dinasztia, egy vezetőréteg, akikről most már legalább van némi régészeti információnk, és a köznép, amiről lényegében semmit nem tudunk?
Ez olyan kérdéskör, amiben annyi bizonytalan tényező van, hogy igazából nem tudjuk felvázolni. Ami biztos, hogy a sztyeppei népek nem etnikai és nem nyelvi alapúak. A magyarságról azt tudjuk, hogy éppen az Etelközben egy nagyon kemény néppé formálódási folyamat zajlik. Teljesen különböző eredetű csoportok összeolvadása történik a szemünk előtt. A Hunor-Magor hagyományban ott vannak a bolgárok és az alánok, Bíborbanszületett Konstantin ír a kabar csatlakozásról, a magyar krónikákban ott van a hét kun törzs, akikről szintén fogalmunk sincs, hogy kicsodák. A magyarság történetéből azt látjuk, hogy egy soknyelvű, sok szálból összesodródó közösség ez.
R: Az evidens, hogy miért éppen magyarnak tartjuk magunkat?
Az az alapkérdés, hogy mi a magyar. Egyik nép sem olyan, mint egy piros labda, ami csak úgy végiggurul a történelmen. Inkább mint egy lavina, ami nem csak az, ami fentről elindult, a végén a fél hegyoldal beletartozik. Ugyanez van a magyarsággal. A sztyeppei népalakulásokban az etnikai kérdés másodlagos. Az mindig birodalmi alapú, hatalmi és érdekközösség-alapú, a nyelvi közösség sokkal kevésbé érdekli.
R: Azt tudjuk egyáltalán, hogy magyarul beszéltek a honfoglaló magyarok?
Nem tudjuk, milyen nyelvet beszéltek. Azt sem, hogy a honfoglalás után a Kárpát-medence hány százaléka beszélt magyarul. Az csupán egy fikció, hogy a nagy százalékuk. Egyetlen olyan jel van, ami nagyon elgondolkodtató: az, hogy jelenleg magyarul beszélünk.
Mire kellene ebből gondolni?
A népvándorlás kori modell alapvetően az, hogy jön egy hódító brigád, létrehoz egy államot, ez viseli a hódítók nevét, a hódítók nyelve azonban eltűnik. Ez történt a bolgárokkal, az oroszokkal, a frankokkal, a gótokkal, a longobárdokkal. A nyelvészek korábban azzal számoltak, hogy a Kárpát-medence a honfoglalás idején szinte üres volt, ezért maradhatott meg a magyar nyelv. Csakhogy a történeti kutatások ezt egyértelműen cáfolják. Innentől kezdve két modell lehetséges. Vagy a honfoglalók voltak elképesztően sokan, és zömmel magyar nyelvűek – de ennek nem sok nyoma van. Vagy pedig a magyar nyelvnek nagyon erősek voltak a pozíciói a honfoglalás előtt.
R: Mire kellene ebből gondolni?
A népvándorlás kori modell alapvetően az, hogy jön egy hódító brigád, létrehoz egy államot, ez viseli a hódítók nevét, a hódítók nyelve azonban eltűnik. Ez történt a bolgárokkal, az oroszokkal, a frankokkal, a gótokkal, a longobárdokkal. A nyelvészek korábban azzal számoltak, hogy a Kárpát-medence a honfoglalás idején szinte üres volt, ezért maradhatott meg a magyar nyelv. Csakhogy a történeti kutatások ezt egyértelműen cáfolják. Innentől kezdve két modell lehetséges. Vagy a honfoglalók voltak elképesztően sokan, és zömmel magyar nyelvűek – de ennek nem sok nyoma van. Vagy pedig a magyar nyelvnek nagyon erősek voltak a pozíciói a honfoglalás előtt.
R: Ebből az következhet, hogy a magyar nyelv nem is a honfoglalóké volt, hanem már előttük ezt beszélték a Kárpát-medencében.
A nyelvészeti gondolkodás abból indul ki, hogy a magyar nyelvet Árpádék hozták be a Kárpát-medencébe. De erre nincs semmilyen bizonyíték, honnan is lenne? Mi van, ha az avarokkal bevándorló csoportok nyelve volt a magyar, bejöttek a török nyelvű Árpádék, és asszimilálódtak a magyar nyelvű avarokhoz? Minden további nélkül elképzelhető akár ez is. De semmiképpen nem állítanám, hogy Árpád népének legalább jelentős része ne lett volna magyar nyelvű.
R: Ez a korábban már elutasított kettős honfoglalás elmélet lenne újracsomagolva?
A kettős honfoglalást azért nem mondanám, mert László Gyula nagyon mást értett rajta, egy azonos közösségnek a kétszeri megmozdulását, amire nincs semmi bizonyíték.
Hogy állunk most a hun hagyománnyal, ami László Gyula kiindulópontja is volt?
A magyar hagyomány és a krónikák, Kézai Simon, tudnak valamit erről a kettős honfoglalásról, és azt mondják, hogy a hunok és a magyarok rokonok voltak. A kérdés, hogy ez valóban egy ősi hagyomány, vagy egy magyar írástudók által kiötlött kései kitaláció. Én ezt az utóbbit nem nagyon hiszem, mert ez egy olyan sztori, mintha a szír bevándorlók most Németországban azt találnák ki az európai integráció érdekében, hogy ők Hitlerrel vannak kapcsolatban. Attila ugyanis Európában a korabeli keresztény krónikások számára ez, Hitler.
R: Ez azt valószínűsíti, hogy ez egy, már a kereszténység felvétele előtt is létező hagyomány?
Igen, ezt gondolom. Ebből persze még nem következik, hogy ez valósan írja le a történelmet. Inkább egy konstruált hagyománynak tűnik. A birodalmi hagyományt úgy szokták megalkotni, hogy azt minden néprész a magáénak érezhesse. Elképzelhető, hogy a hun hagyomány az avaroktól jön, miközben Árpádék hozzák a maguk Emese-sztoriját, és ez a két népesség összeáll a Kárpát-medencében. Lehet, hogy így gyúrnak össze a 10. századra két különböző hagyományt. Az egyik azt mondja, hogy jöttünk, a másik meg azt mondja, hogy ti jöttetek, de mi már itt voltunk, akkor mondjuk együtt azt, hogy ti csak visszajöttetek. Ez így mindenkinek jó politikailag.
R: Ez izgalmas spekulációnak hangzik, de mitől több egy dilettáns, áltudományos víziónál?
A dilettáns azt mondja, hogy leírták, tehát igaz. Nem ismeri a forráskritikát. Ennél jóval több, ha a sztyeppei népek gondolkodási modellje alapján értelmezzük azt, amit a magyarok mondanak magukról. Ez egy keret – szemben azzal, ahogy most értelmezzük a magyar hagyományt, amit egyszerűen elutasítanak, „mert csak”. Anonymus azt mondja, hogy az Árpád-ház Attilától származik, Kézai azt, hogy a magyarok a hunoktól származnak, és ebből a kettőből kellene kihozni, hogy semmi közünk a hunokhoz. Azért ez egy salto mortale, lássuk be. Nekem az a gyanúm, hogy a magyar hun-hagyomány ugyan nyugati elemekből épült fel, de egy olyan azonosulási, emocionális háttérrel, ami Nyugaton nincs meg.
R: A hunhívők ennél többet szeretnének: azt akarják hallani, hogy a magyarok tényleg hunok. Lehet ez értelmes tudományos kérdés?
Azt gondolom, hogy ez ostoba feltevés, a magyarság attól nem lesz hun, hogy esetleg vannak benne hun elemek. A románok rómaiak? Vagy a magyarok besenyők? Hiszen ők is beépültek, hogy más példákat ne is említsünk. A 10–11. századi magyarság egy új konglomerátum. Építesz valamit legóból, lerombolod, és néhány kockáját újra felhasználod egy másik várhoz. A két építmény akkor sem ugyanaz, ha vannak közös elemei.
R: Mi a fő különbség a profi kutatók és az alternatívok módszerei között?
Az alternatívoknak mindig az az alapállása, hogy „mi tudjuk az igazságot, és majd bebizonyítjuk”. Amíg egy normális tudományos kutató az adataiból indul ki, az alternatívok előre borítékolják a végeredményt, és utólag keresnek ahhoz egy-két indokot. Egy profi „alter” baromi sok mindent tud a mániájához rendelni, már-már úgy néz ki, mint egy valódi kutatás. Ott bukik meg a dolog, ha elkezdem a forrásait szétcincálni. Nagy többségüknek fogalmuk sincs arról, hogyan működik valójában a tudomány. Azt hiszik, az Akadémia egyszerűen megmondja, mit várnak el tőlem.
R: Volt olyan, hogy megérintette az Akadémiával szembeni gyanakvás?
Gimnáziumban sokat kézműveskedtem, nézegettem a finnugor népek művészetét, és azt éreztem, hogy ugyan ez nagyon szép, de nagyon más, mint a magyar. Azért is mentem török szakra, hogy majd én bebizonyítom, hogy a magyar nyelv nem is finnugor. Aztán ha az ember elég sokat tanul, átlátja, hogy a magyar mégsem török nyelv. Szóval ez elég gyorsan lefoszlott rólam. Másrészt sok olyan állítással találkoztam az őstörténetben, amit valahogy nem éreztem igaznak. Itt semmit nem szabad készpénzként elhinni, vissza kell menni az eredeti forrásokig. Abban azonban sosem volt bennem kétely, hogy a tudományt tudományos módszerekkel kell űzni.
R: Rendszeresen tart ismeretterjesztő előadásokat, jelen van az alternatív közeg számára. Mi motiválja, amikor ugyanazzal a konteóval kell sokadszorra vitatkozni?
Az alternatívok sokszor nagyon jól rá tudnak mutatni a nem kellően megalapozott állításokra, hogy a forrásokból nem következik az, amit a kutató mond. Ez nagyon jó, a gond az, hogy többnyire rögtön választ is akarnak adni a kérdésekre, amihez persze nincsen tudáshátterük. És van egy tíz százalék, aki hívő. Velük nem nagyon lehet beszélgetni, mert ők tudják, és kész. Mindig az a kérdés, hogy tudunk-e érveket cserélni, vagy sem. De a hibákat időnként nagyon jól detektálják. Az is jó, hogy ott nincs mese, a legbizarrabb kérdésre is érthető választ kell adni. Nagyon hasznos a tudományban, ha nem lehet lábjegyzetek mögé bújni.
---
| 