Wikipédia

„Fehérlófia (rajzfilm)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Vrahno (vitalap | szerkesztései)
403 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
49. sor:
}}
 
A '''''Fehérlófia''''' [[1981 a filmművészetben|1981]]-ben bemutatott [[magyar filmművészet|magyar]] [[rajzfilm]], amely [[Arany László (költő)|Arany László]] [[Fehérlófia (népmese)|azonos]] című [[elbeszélő költemény]]e alapján készült. Az [[animációs film|animáció]]s [[játékfilm]] rendezője és írója [[Jankovics Marcell (filmrendező)|Jankovics Marcell]], producere [[Kunz Román]]. A zenéjét Vajda István szerezte. A mozifilm a [[Pannónia Filmstúdió]] gyártásában készült, a [[MOKÉP]] forgalmazásában jelent meg. Műfaja [[fantasyfilm|fantasy]] [[kalandfilm]]. [[Magyarország]]on 1981. október 22-én mutatták be a [[filmszínház|mozikban]]. [[2019]]-ben [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]]-magyar koprodukcióban digitálisan felújították.<ref name=gems>{{cite book|last=|first=|title=Gems of Hungarian Animation|publisher=Magyar Nemzeti Filmarchívum|page=23|url=https://filmarchiv.hu/files/document/document/849/KATALOGUS_final_nezo_mod_annecy.pdf|date=2018-06-02}}</ref>
 
== Történet ==
61. sor:
Jankovics állítása szerint a film gyártása során többször kompromisszumot kellet kötnie a [[kommunizmus|kommunista]] hatalom [[cenzúra|cenzúrája]] által ellenzett szimbolizmus kapcsán.<ref name=breuer>{{cite web|url=http://www.breuerpress.com/2017/01/09/a-rajzok-azert-jok-mert-kevesbe-veszedelmesek-mint-a-leirt-kimondott-szovegek/|title=A rajzok azért jók, mert kevésbé veszedelmesek, mint a leírt, kimondott szövegek|last=Breuer|first=Péter|work=Breuerpress International|language=|date=January 9, 2017|accessdate=February 6, 2019}}</ref> A legszigorúbb kitételük miatt a teljes filmet át kellett alakítania. Eredetileg ugyanis számos különböző népmesét akart egy filmmé egyesíteni, s rajtuk keresztül bemutatni az „idő és tér ismétlődő természetét”. A [[marxizmus]] azonban visszafordíthatatlannak tekinti az időt, így a rendezőnek le kellett mondania elképzeléséről,<ref name=CB>{{cite web|url=https://www.cartoonbrew.com/feature-film/marcell-jankovics-interview-feherlofia-why-would-one-imitate-reality-112926.html|title=Marcell Jankovics Q&A: “Why Would One Imitate Reality?”|last=Vollenbroek|first=Tünde|work=Cartoon Brew|language=angol|date=May 18, 2015|accessdate=February 6, 2019}}</ref> s a filmet egy adott népmese, a ''Fehérlófia'' köré írta, melynek legalább 50 különböző változata ismert.<ref>{{cite web|url=https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-neprajzi-lexikon-71DCC/f-72612/feherlofia-726AA/|title=Fehérlófia a Magyar Néprajzi Lexikonban|work=Arcanum|language=|date=|accessdate=February 6, 2019}}</ref> Az idő és tér ciklikussága ugyanakkor mégis megjelenik a jelenetek körszerű kompozícióiban, a karakterek körkörös mozgásában és a színhasználatban, melyben a [[szivárvány]] színei váltogatják egymást.<ref name=CB />
 
A sárkányok a technikai fejlődés romló hatását jelképezik,<ref name=fszm11>{{cite journal|last=|first=|title=Fehérlófia megszületik: találkozás Jankovics Marcellel|journal=Film Színház Muzsika|volume=11|date=1979-03-17|page=|publisher=}}</ref> de a cenzorok nem engedélyezték, hogy a film a modernitást rossz színben tüntesse fel. A tizenkét fejű sárkányt ezért részben át kellett tervezni, hogy ne csak egy nagyvárosra, hanem egy számítógépesített eszközre hasonlítson. Ennek ellenére a film végén, közvetlenül a stáblista előtt a rendező nyíltan kifejezte üzenetét: Fanyűvő [[szmog]]fedte, sötétedő városkép mögött sétál, ami Jankovics szerint a környezetszennyezést és a városiasodás álnokságát, konkrétan [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikát]] jelképezi. Ezt tartotta a film legfontosabb részének.<ref name=fullbright>{{cite journal|last=Morton|first=Paul|title=Marcell Jankovics and Ferenc Rofusz: The Grand Master and the Enfant Terrible of Hungarian Animation|journal=Fullbright Student Conference Papers|volume=3|year=2010|month=|page=67|publisher=Hungarian - American Commission for Educational Exchange}}</ref>
 
A filmszereplők kifejezésvilága szegényes, jellemük rögzült és nem fejlődik a cselekmény során. Ennek szintén voltak szimbolikus és gyakorlati okai. Jankovics a primitív művészet elemeire, például törzsi [[tetoválás]]ra vagy maszkokra alapozta figuráinak arcait, melyek mindig egy változatlan érzelmet fejeznek ki. A karakterek szerepköre és személyisége tehát kötött, a film nem követi a klasszikus jellem-, valamint narratívafejlődési hagyományokat. A rendező azt is elárulta, hogy az animációs stúdió alacsony beosztású dolgozói, a fázisrajz-készítők nagyon rosszul rajzoltak és folyton segítségre szorultak, ezért is kellett minimálisra csökkenteni a szereplők arckifejezéseit.<ref name=fullbright />
 
== Gyártás ==
Jankovics Marcell a rajzfilm elkészítése előtt a Népművészeti Intézet által díjjal jutalmazott tanulmányt írt a népmesék szerkezeti elemzéséről, s a témáról számos előadást tartott, többek között a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudományos Akadémián]].<ref name=fszm11 /> Munkájából kiindulva eredetileg három mese, az Égig érő fa, a Tündérszép Ilona és a Fehérlófia megfilmesítését tűzték ki célul, rögtön az [[1973]]-as ''[[János vitéz (rajzfilm)|János Vitéz]]'' című animációs film kiadása után.<ref name=fszm11 /> Végül az utóbbira esett a választás, és felkészülésül Jankovics három éves kutatómunka után ezer oldalnyi írást állított össze.<ref name=pannonia36>{{cite journal|last=|first=|title=Műtermi hírek: Beszélgetés Jankovics Marcellel|journal=Közhírré tétetik|volume=36|date=1980-10|page=2-5|publisher=Pannónia Film}}</ref> Már korán nehézségek mutatkoztak, ugyanis az első terveit, forgatókönyvét a stúdióvezetőség visszautasította. A rendező az idő és történelem ismétlődő szerkezetét szánta a film alapjának, de ez ellenkezett a marxizmus tanaival.<ref name=CB /> Hosszas egyezkedés után a film alapjául szolgáló könyv [[1975]]-ben íródott meg, de Jankovics úgy érezte, időközben eltért eredeti elképzeléseitől.<ref name=fszm18>{{cite journal|last=|first=|title=Beszélgetés Jankovics Marcellel: „Idegösszeomlás helyett ötleteket szülök”|journal=Film Színház Muzsika|volume=11|date=1981-05-02|page=|publisher=}}</ref> Állítása szerint hat-hét forgatókönyvet is írt.<ref name=fszm40>{{cite journal|last=|first=|title=Sisyphus, az animátor: Beszélgetés Jankovics Marcellel|journal=Film Színház Muzsika|volume=40|date=1988-10-01|page=|publisher=}}</ref>
 
A gyártással egy időben kezdték készíteni a ''[[Magyar népmesék (televíziós sorozat)|Magyar népmesék]]'' című rajzfilmsorozatot, melyben a ''Fehérlófiá''ban használt képi megvalósításokkal és animációs trükkökkel kísérleteztek.<ref name=fszm11 /> A ''Fehérlófia'' látványvilágában kiváltképp ügyeltek a filmfigurák körüli fekete kontúrvonalak elhagyására, mert Jankovicsot mindig is zavarta a festett hátterek és celluloidra rajzolt karakterek közti stílusbeli különbség- Szerinte ez [[Eklektika|eklektikussá]] tette a rajzfilmeket. A ''János Vitéz'' esetében még tartotta magát ehhez a megvalósításbéli hagyományhoz, mert az a film dramaturgiájában is eklektikus volt, azaz több stílus vegyült benne, de a ''Fehérlófiá''ban egységesíteni szerette volna a hátterek és karakterek rajzstílusát. Ehhez a szereplőket a háttér stílusában, körvonalak nélkül rajzolták meg.<ref name=pannonia36 />
 
A produkciót technikai és forrásbéli hiányosságok nehezítették tovább. A stáb rossz felszereltségű faházakba rendezkedett be, és extra bérmunkát kellett vállalniuk, hogy további vágóasztalokat vásároljanak. Az animációhoz használt celluloid lapok és festékek is rossz minőségűek voltak, olykor a festék összecsomósodott a karcos lapokon, és egész jeleneteket kellett újrarajzolni. Egy alkalommal hatszáz darab kész rajzot kellett kidobniuk az alapanyagok használhatatlansága miatt. Előfordult, hogy a munka terhe alatt a rajzolók zokogni kezdtek, s alkalomadtán maga Jankovics is beállt a színezők közé.<ref name=fszm18 /> A celluloidfestők még egyfajta ellenállást is szerveztek, mert kifáradtak korábbi munkáik során és mert a film látványvilága túlságosan szokatlan volt a számukra. A rendező szerint béremelést akartak kieszközölni, amit sikerült is elérniük. Naponta ellenőrizte a munkálatokat, és a kifestőknek különösen precíz segédanyagokat adott, hogy ügyeljenek a szereplők időnként változó színsémáira.<ref name=pannonia36 /> Részben a tapasztalatlanabb fázisrajzolók és kifestők miatt kellett a karakterek kifejezésvilágát minimálisra csökkenteni.<ref name=fullbright /> A teljes filmez végül nagyjából 600 színt, 130 ezer képkockát és 65 ezer rajzot használtak fel.<ref name=fszm18 />
 
A mű majdani fogadtatása kapcsán Jankovics remélte, hogy egy széles nézőközönséget fog bevonzani,<ref name=pannonia36 /> bár elsősorban a tizen- és huszonéveseknek szánta.<ref>{{cite journal|last=|first=|title=Közelkép Jankovics Marcellről|journal=Magyar Ifjúság|volume=43|date=1981-10-23|page=|publisher=}}</ref>
 
A [[Magyar Nemzeti Filmarchívum]], a Magyar Filmlabor és a [[Los Angeles]]-i székhelyű Arbelos Films együttműködése révén a ''Fehérlófia'' 2019-ben 4K felbontású, digitálisan felújításban részesült,<ref name=gems /> melyet a június-augusztus során megrendezett, [[Montréal|montréali]] Fantasia International Film Festival rendezvényen mutatnak be.<ref>{{cite web|url=https://www.cartoonbrew.com/festivals/away-white-snake-feherlofia-among-animated-features-playing-at-fantasia-fest-176094.html|title=‘Away,’ ‘White Snake,’ ‘Fehérlófia’ Among Animated Features Playing At Fantasia Fest|last=Dudok de Vit|first=Alex|work=Cartoon Brew|language=angol|2019-06-21|accessdate=2019-06-22, 2019}}</ref>
 
== Szereplők ==
125 ⟶ 136 sor:
 
== Fogadtatás, jelentőség ==
Jankovics Marcell a ''Fehérlófiá''t tartottaeleinte legjobbannem sikerültnézte egészestés filmjénekszívesen,<ref name=breuer /> demert elkészítése nagy nehézségekkel járt, és sajnálta, hogy nem tudott rá több energiát fordítani. A film forgalmazása is bonyodalmakkal járt, nézői fogadtatása pedig negatív volt, aminek okán a Pannónia Filmstúdió, Jankovics saját szavaival élve, „parkolópályára állította” őt.<ref>{{cite web|url=https://filmvilag.blog.hu/2011/11/25/beszelgetes_355|title=Beszélgetés Jankovics Marcellel|last=Zalán|first=Vince|work=Filmvilág|language=|date=November 25, 2011|accessdate=February 6, 2019}}</ref> A filmre jegyet váltók száma elenyésző volt, négy-ötszázezer közti, ami akkoriban nagyon kevésnek számított.<ref name=breuer /><ref>{{cite web|url=http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4536|title=Szaggatott vonal – Helyzetjelentés a magyar rajzfilmről|last=Tóth András|first=György|work=Filmvilág|language=|date=August 1999|accessdate=February 6, 2019}}</ref> Ma már azonban legjobban sikerült egészestés filmjének tartja.<ref name=breuer />
 
Bár a film Magyarországon megbukott és viszonylagos feledésbe merült, nemzetközi érdeklődést keltett. Az [[1984]]-es [[Los Angeles]]-i animációs olimpián beválasztották minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé,<ref>{{cite web|url=https://dotandline.blog.hu/2016/06/04/_a_magyar_filmgyartas_legszinesebb_fejezete|title="A magyar filmgyártás legszínesebb fejezete"|last=Herczeg|first=Zsófi|work=Dot & Line|language=|date=June 4, 2016|accessdate=February 6, 2019}}</ref><ref>{{cite web|url=http://prizmafolyoirat.com/2011/12/07/animateka-20-orosz-anna-ida-a-legek-filmje-jankovics-marcell-az-ember-tragediaja|title=A legek filmje (Jankovics Marcell: Az ember tragédiája)|last=Orosz Anna|first=Ida|work=Prizma Folyóirat|language=|date=December 7, 2011|accessdate=February 6, 2019|archiveurl=https://web.archive.org/web/20161201074755/http://prizmafolyoirat.com/2011/12/07/animateka-20-orosz-anna-ida-a-legek-filmje-jankovics-marcell-az-ember-tragediaja/|archivedate=2016-12-01}}</ref><ref>{{cite web|url=https://nullahategy.hu/jankovics-marcell-75-eves/|title=Jankovics Marcell 75 éves|last=|first=|work=061.hu|language=|date=October 19, 2016|accessdate=February 6, 2019}}</ref> a 49. helyre.<ref>{{cite web|url=https://www.awn.com/mag/issue1.4/articles/deneroffini1.4.html|title=The Olympiad of Animation: An Interview With Fini Littlejohn|last=Deneroff|first=Harvey|work=awn.com|language=angol|date=1996|accessdate=February 6, 2019}}</ref> Felkeltette Charles Solomon amerikai animációtörténész és kritikus figyelmét is, aki a [[1990-es évek|90-es évek]] végén beajánlotta Jankovicsot a [[The Walt Disney Company|Disney]]nél, hogy segédkezzen a ''Kingdom of the Sun (A Nap királysága)'' című film készítésében.<ref>{{cite web|url=https://www.filmtekercs.hu/fokuszban/a-disney-szakemberei-jankovics-marcell-tragedia-animaciojat-tanulmanyozzak|title=A Disney szakemberei Jankovics Marcell Tragédia-animációját tanulmányozzák|last=|first=|work=Filmtekercs|language=|date=May 17, 2013|accessdate=February 6, 2019}}</ref> A projekt nem valósult meg – helyette az ''[[Eszeveszett birodalom]]'' című vígjáték készült el –, de Jankovics a Disney-tőlDisneytől kapott pénzt ''[[Az ember tragédiája (film)|Az ember tragédiája]]'' című filmje finanszírozására használta.<ref name=CB />
 
A ''Fehérlófia'' nemzetközileg továbbra is elismert. Nagy hatással volt Peter Chung koreai-amerikai animátorra, az ''Æon Flux'' című [[avantgárd]] [[sci-fi]] rajzfilmsorozat alkotójára, aki a „színtiszta animációs dizájn” példájának tekintette. Szerinte ebben és Jankovics egyéb rajzfilmjeiben a mozgás a szereplők, a hátterek és a kompozíciók alapvető eleme, szemben a hagyományos felfogással, melyben az előre megtervezett figurákhoz utólag adják hozzá a mozgást. Zenei szerzeményhez hasonlította a film animációját, mely nem korlátozza magát a külsőségek életszerű ábrázolására, hanem érzelmek és ötletek kifejezésére törekszik, és remélte, hogy több rajzfilmkészítő fog ihletet meríteni belőle.<ref>{{cite web|url=http://www.pelleas.net/forum/viewtopic.php?p=2538&sid=153f246405356568fb5a268c808616f1#p2538|title=Peter Chung hozzászólása az AniPages fórumon|last=|first=|work=AniPages Discussion Forum|language=|date=August 19, 2007|accessdate=February 6, 2019}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fehérlófia_(rajzfilm)”