„Gallia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
a kékít
7. sor:
 
==A gall vándorlás==
A [[Brennus (Kr? – i. e. 4. sz.390)|Brennus]] vezette gallok [[i. e. 390|Kr. e. 390]]-ben legyőzték a rómaiakat az [[Alliai csata|alliai csatában]], és kifosztották Rómát. ''„A gallusokat hagyomány szerint terményeink, különösen az akkor új élvezetnek számító bor zamata csábította rá, hogy az Alpokon átkelve elfoglalják a régebben az etruszkok által megművelt földeket”'' – írja [[Livius]] (A római nép története a város alapításától, Ötödik könyv, 33). A fellegvárat ([[Capitolinus|Capitolium]]) nem tudták elfoglalni. Ekkor történt a híres eset, hogy az éjszaka a hegyre lopakodó gallokat még a kutyák sem vették észre, [[Iuno Regina|Juno]] szent állatai azonban, a ludak – amelyeket a rómaiak még az éhezésben is megkíméltek – riasztották a védőket.<ref>Lásd még: [[Iuno Regina#A capitoliumi ludak|Juno]]</ref>
 
Az [[égei civilizáció|égei]] világban a [[i. e. 3. század|Kr. e. 3. század]]ban a keleti gallok óriási [[vándorlás|migrációja]] zajlott. [[i. e. 281|Kr. e. 281]]-ben [[Trákia|Trákiában]], a mai [[Görögország]]tól északra jelentek meg. Egy másik [[Brennus (Kr? – i. e. 3. sz.279)|Brennus]] nevű gall törzsfő csak az utolsó pillanatban, a feljegyzések szerint nagy villámlás és mennydörgés hatására, riadt vissza attól, hogy megszentségtelenítse az Apolló-templomot [[Delphoi]]benban. Ugyanakkor egy tízezer katonából, nőkből, gyermekekből és rabszolgákból álló kelta tömeg Thrákián vonult keresztül. Három törzs [[I. NicomedesNikomédész bithyniaibithüniai király|I. Nicomedes]], [[Bithynia]] királya hívására, aki a bátyja ellen kért segítséget, átkelt [[Asia Minor]]ba. Ők végül le is telepedtek [[Phrügia|Frígia]] keleti és [[Kappadókia|Cappadocia]] középső részén, [[Anatólia|Anatoliában]], és azt a területet azóta ''[[Galatia]]ként'' ismerik.
 
Az [[i. e. 73]]-tól [[i. e. 71|71]]-ig zajló [[Spartacus (gladiátor)|Spartacus]] vezette [[harmadik rabszolgaháború]]ban a lázadó rabszolgák legjelentősebb részét gallok, másik részét germánok alkották.
 
==Julius Caesar Galliáról==
20. sor:
Az első proconsulja [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] volt, aki a gall háborúban [[i. e. 58|Kr. e. 58]] és [[i. e. 51|Kr. e. 51]] közt véres csatákban legyőzte a kelta törzseket. A gallok számos alkalommal fellázadtak ([[i. e. 54|Kr. e. 54]]-ben [[Ambiorix]], [[i. e. 54|Kr. e. 53]]-ban [[Vercingetorix]]), ezért a provincia nem volt stabil.
 
A Caesar által meghódított terület neve először ''Gallia Comata'' lett, ami szó szerint „hosszú hajú gall”-t jelent. [[406]]. [[december 31.|december 31-én]] a [[vandálok]], az [[alánok]] és a [[szvébek|szvévek]] átlépték a Rajnát és megszállták Galliát. Galliában a római uralom végleg Kr. u. [[486]]-ban ért véget, amikor a [[Frank Birodalom|frankok]] legyőzték [[Syagrius]] római helytartót.
 
==Gallia népei, fővárosaikkal (mai városok)==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Gallia